Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Kunágota rületébe olvadhatott, nagyon nehéz a pontos helyét megállapítani, még akkor is, ha Ajtós területe nagy valószínűséggel meghatározható a mai Ajtósfalvától délnyugatra, illetve délre. A beépített Gyulán az egyes lelőhelyek megállapítása is meglehetősen körülményes. A régi Fehér-Körös medrének DNy-i magas teraszán, a mai Józsefvárosi temető területén azonban igen sok Árpád-kori és késő középkori edénytöredék található, melyek az Árpád-kori előzményű, a késő középkort is megért települést vagy településrészt jelölnek. Feltételesen ezen a környéken lehet elhelyezni a középkori ~-t is. Neve Karácsonyi szerint ószláv nyelven annyit jelent: békás-tó. Ez a szófejtés azonban így téves. A helynév valóban szláv eredetű, vö. cseh: Krakov, lengyel Kraków 'Krakkó' helynév. Eredetileg egy Krak nevű személy szállását, birtokát jelölhette. A falunévvel kapcsolatban felvetődhet még egy 'folyóág' jelentésű, szintén szláv eredetű köznév is, vö. szerb-horvát krák 'folyóág' (tulajdonképpen: 'hosszú láb'). A szóvégi -ó kifejlődése hasonlóan történt, mint a szláv postav, magyar posztó szavunk esetében. II. András király mint várföldet Csák Miklós ispánnak adományozta, de 1230-ban Béla ifjabb király visszavette. 1232-ben a király újra Miklós ispánnak juttatta, ám ekkor már három birtokosa volt: Csák Miklós, Csomód és Inak. Határa a Fekete-Körösig nyúlt, Keszi határáig. 1403-ban a gyulai uradalom tartozékaként sorolták fel Maróthi János bán adománylevelében. 1511-ben Gyula egyik utcájaként említették, amikor a Corvin János által egykor Ajtósi Török Jánosnak adományozott udvarházat Gál Ispán megvette. Az utcában Gál Ispán még több részt vett zálogba. 1520-ban ezeket elvesztette, de 1553-ban visszakapta a család. 1553-ban Karkuczai (Karkóutcai) részét Gaál György édesanyjának adta el. neve a továbbiakban nem szerepel a forrásokban. írod.: Cs. I. 738.. FNESz. I. 803., GyO. 10., HO. I. 13., Kálmán 1973. 156., Karácsonyi II. 175-176., MRT. IV/4. Gyula 564. sz. lh. (B-H-Sz) Kübli Oporics 1. Köbli (Zaránd m.) Kunágota Csanád, Zaránd m. (1463: Kwnagatha; 1486: Kwn Agotha; 1561: Kunagotha) A középkori település pontos helye, illetve kiterjedése egyelőre ismeretlen. Móra Ferenc 1926-ban hat magyar sírt tárt fel a X. század első feléből a belterület közelében, attól északkeletre. Lehetséges, hogy a mai helyén kell keresni. Nevének utótagja a magyar Ágota női személynév. Borovszky és Kálmán Béla szerint is a falut templomának védőszentjéről, Szent Ágotáról nevezték el, s első lakói kunok voltak. Kiss Lajos szerint a falunév Kun- előtagja inkább családnév, amely viszont szintén a kun népnévből származott. Nevét 1461-ben jegyezte le az aradi káptalan, amikor bizonyította, hogy Mátyás király parancsára Maróthi Lajos és Mátyus érdekében a szederkényi közgyűlésen végrehajtott köztudomány vételen 122 tanú egyöntetűen azt vallotta, hogy Horogszegi Szilágyi Mihály korábban a panaszosok Szilas nevű birtokát erőszakkal