Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Kölp Arad m. (1405, 1471: Kwlp, Kewlp) Ménesi (Minis) mellett feküdt, mellette említi az oklevél birtoklistája. A hellyel kapcsolatba hozható régészeti adat vagy leletanyag nem ismeretes. A helynév nagy valószínűséggel kapcsolatba hozható egy méltóségnévből alakult besenyő Kül-bej törzsnévvel. Bár gyakoribb előfordulása a Kölpény alakú falunév, a szótő a - névnél is azonos lehet. 1405ben Zomlyn-i Ramaz fia Mihály mester fiai: Gábor, János és István tiltakoznak az ellen, hogy apjuk és társa átengedjék ~-öt a Szeri Pósáknak. 1471-ben a nagy múltú Szeri Pósafi család fiú örökös nélkül maradt. Mátyás király a többi megyében lévő birtokait Guti Országh Mihálynak és Nádasdi Ongor Jánosnak adta. Az adományozó oklevél birtoklistájában található ~. Feltehetően - rejtőzik Kolpa puszta nevében, amelyet 1567-ben és 1579-ben a gyelidiek műveltek. Előbb 5938, utóbb 6280 akcse jövedelmet hozott. írod.: Bárczi 1951. 159., Blazovich 1985. 72., Cs. I. 774., FNESz. I. 792., Káldy-Nagy 1982. 126., Krassó III. 428. 430., Kristó-MakkSzegfű I. 21., Márki I. 208., ZsO. II/l. 4184. sz. (B-H-Sz) Körös-Szentmiklós 1. Szentmiklós (Békés m.) Köröstarcsa 1. Tárcsa (Békés m.) Körtvélyes Csongrád m. (896-ra: Curtueltou; 1138: Kurtuelis; 1266: Qurtuelus; 1407: Kerthueles, Kortweles; 1511: Kertvelyes; 1561: Kerthvelyes) Ma puszta Hódmezővásárhelytől nyugatra a Tisza mellett, Mártélytól délre. A Szeremlei Samu által jelzett, majd Széli Mártától is átvett helyen a régészeti terepbejárás során főleg Árpád-kori cseréptöredékkel jellemezhető lelőhely található, melynek nagy része már Mártély határába tartozik. A helynév a régi magyar körtvély 'körte' növénynév -s melléknévképzős származéka. Olyan területet jelölt, amelyet nagyrészt benőtt a vadkörtefa. A középkorban a Tisza mindkét oldalán feküdt, a szabályozás után került teljesen a bal partra. Anonymus szerint a Salán vezér feletti diadal után a magyarok addig a mocsárig mentek, amelyet Körtvély-tónak mondanak, majd Árpád azt a helyet Ondnak, Ete apjának adta a Körtvélytótól Alpár homokjáig. A halastavat Álmos herceg a dömösi egyháznak juttatta, amely adományt II. Béla király 1138-ban megerősített. A ~-i rév negyedét Pósa fia Nana ispán 1266-ban a nyulak-szigeti (margitszigeti) apácákra hagyta, de ők nem tudták birtokba venni a pápai megerősítés (1276) ellenére sem, 1407-ben ugyanis a Szeri Pósafiak Csongrád megye törvényszéke előtt Szegeden állították, hogy a Tisza folyó fele Tömörkénytől ~-ig az övék. A törvényszék helyben is hagyta igényüket. 1450-ben Hunyadi Jánosnak a vásárhelyi uradalomba iktatásakor említették nevét. - is mint a Szeri Pósafi család királyra szállt öröksége Guti Országh Mihálynak és Nádasdi Ongor Jánosnak jutott 1471-ben. A Zeleméri család is birtokos volt a XV. század végén --en. Innen kellett kiadnia Zelemé-