Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

képzős származéka. Maga a köböl köz­név szláv, közelebbről talán déli szláv eredetű. 1291-ben terra-ként tűnt fel. 1403-ban Maróthi János macsói bán kapta egy részét a gyulai uradalommal. 1438-ban az aradi kiáptalan - és He­genháza határában Maróthi László bán kérésére határjárást végzett. Ekkor mint az Erdőhegyiek birtoka szerepelt, és révje volt a Fehér-Körösön. Hozzá­tartozott Mácsaszék, és a Simánd felé vezető út mellett állt, 1464-ben a Ma­róthiak az Erdőhegyi család részbirto­kait is megszerezték ~-n. Erdőhegyi Miklós török fogságból való kiváltása miatt adták el 800 Ft-ért más fekvősé­gekkel együtt. 1473-ban a Báthoriak, 1479-ben a Ráskai és Czeczei család, 1483-ban zálogjogon a Dócziak részben vagy egészben birtokolták akárcsak 1489-ben. 1510-ben a gyulai uradalom­mal Brandenburgi György kapta. Ebből következően a gyulai uradalomhoz tartozó része megmaradt az uradalom birtokosainak a kezében. 1548-ban már mint az Erdőhegyiek kezén lévő pusztát említették. 1567-ben és 1579-ben a def­terekben Kübli Oporics-ként jegyezték fel mint pusztát, előbb 5220 akcse, utóbb 6770 akcse jövedelemmel. Kávás falu lakói művelték. írod.: AR. 264. sz., Cs. I. 737.. Doc. Trans. C. II. 353-365., FNESz. I. 789., GyO. 6. 57., Káldy-Nagy 1982. 342., Kniezsa 1974. II. 676., Márki I. 237., Pataki 1973. 136., TESz. II. 601. (B-H-Sz) Köblös Arad m. (1351: Cublus; 1489: Kebles; 1492: Kebles) Pécska (Pecica) mellett feküd­hetett. A település pontos lokalizálásá­ra, régészeti kutatottságára vonatkozó adatokkal nem rendelkezünk. A hely­név a szláv eredetű magyar köböl 'kút vagy forrás gödrének kibélelésére szol­gáló faedény; bizonyos nagyságú űr­mérték; területmérték' főnév -s mellék­névképzős alakja. Olyan birtokot jelöl­hetett, amely egy köblös nagyságú volt, vagyis a földterületbe egy köböl mennyiségű magot tudtak elvetni. Kiss Lajos szerint a helynév inkább forrás­sal, kúttal kapcsolatos, amelyet mind­két végén nyílt, kivájt fatönkkel bélel­tek ki. 1351-ben Mihály aradi alispán előtt Pouka fia Domokos fia Márk tilta­kozott amiatt, hogy birtokait mások mellett a ~-i jobbágyok is háborgatják. Neve 1489-ben és 1492-ben tűnt fel, a továbbiakban nem fordul elő. írod.: Cs. I. 773., FNESz. I. 71: Almásköblös., Márki I. 208., Sztáray okit. 228., TESz. II. 601. (B-H-Sz) Ködegyház Zaránd m. (1477: Kwdeghaz; 1478: Kydeghaz; 1515: Kydeghaaztheleke) Előbb Szent­márton (Sinmartin) és Szineke (Sintea Micá) mellett, majd másutt említik. Később meghatározandó helyen, talán Erdőhegy tájékán a Fehér-Körös mel­lett állt. A hellyel kapcsolatba hozható régészeti adatok nincsenek. A feltétele­zett falu nevének előtagja valószínűleg a kő 'feltűnőbb szikla; sziklás hegy' fő­nevünk -d képzős származéka, változa­ta. (Ez lehet kicsinyítő vagy helynév­képző is). Az -egyház 'templom' utótag talán csak a XIII. századi falupusztulás után járult az előtaghoz. 1477-ben a Nadabiak kezén tűnt fel. 1478-ban a Dócziaknak zálogosították el, akik

Next

/
Thumbnails
Contents