Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Kórógy 35 000 akcse, 1579-ben 80 család 65 000 akcse adót fizetett. Lakosai magyarok voltak. 1578-ban a kincstár elzálogosította Kátai Ferencnek és Nénei Imrének, de Rákóczi Zsigmond már 1590-ben visszaváltotta. A 15 éves háború idején hagyták el lakosai, 1876ban telepítették újra. írod.: Cs. I. 652., FNESz. I. 775., GyO. 6., Káldy-Nagy 1982. 27. 231-233. 397., Karácsonyi II. 195-197., Maksay 1990. I. 164. (B-H-Sz) Kondorosegyháza 1. Kondoros (Békés m.) Kopáncs 1. Mezőkopáncs (Csanád m.) Kopáncs 1. Rétkopáncs (Csanád m.) Korhány Csongrád m. (1471: Korhan, Chorthan; 1475: Chorthan; 1499: Korhan) Mártély és Mindszent között a Tisza mentén lokalizálható. A település erdővel borított ártéri területen van, ezért régészeti terepbejárásra nem volt lehetőség. Szórványos adatok alapján mégis elég pontosan megrajzolható egykori kiterjedése. 1958-ban Gazdapusztai Gyula a Gátőrháznál végzett leletmentése során Árpád-kori cserepeket is talált. 1975—76ban B. Nagy Katalin a Szegfű csárdánál Árpád-kori falu objektumait (közöttük egy szabadban lévő kemence maradványait) tárta fel. Ezek alapján mintegy 1,5 km hosszan húzódnak a falu nyomai. A - elnevezés török eredetű, vö. ótörök mayí quryan helynév; besenyő quryan 'vár, sánc, erősség; kunhalom, kurgán'. A földrajzi név alapja egy olyan halom, kurgán lehetett, amely egyúttal az adott (vagy azt megelőző) korban temetkezési hely volt. 1471-ben fiúörökös nélkül maradt a nagymúltú Szeri Pósafi család hatalmas vagyona. Mátyás király a több megyére kiterjedő fekvőségeket Guti Országh Mihálynak, valamint Nádasdi Ongor Jánosnak és rokonságának adta. A Csongrád megyei fekvőségek között szerepel Az adományt 1475-ben megerősíttették, mégsemjutottak teljesen hozzá. 1499-ben a nyulak-szigeti (margitszigeti) apácák donáttornyai jobbágyai hatalmaskodtak a derekegyházi jobbágyakon, amikor azok a Kórógy-háza nevű tóban halásztak. Az ügyről készült jegyzőkönyvben szerepel Korhány István és László. ~-t 1570-ben a török defterekben már pusztaként tüntették fel, a szentesiek bérelték. írod.: B. Nagy 1984., FNESz. I. 779, 815., Gazdapusztai 1959. 19., Kató 1985. 26. 46., Széli 1940. 178., Szeremlei II. 371-373., Vass 1980. 48., Zs. I. 100. (B-H-V) Kórógy Csongrád m. (1461: Korogh) A Szentestől délre fekvő Kórógy-Szentgyörgy pusztán állt. Régészeti adatai nem ismeretesek. A puszta neve két középkori település és Szentgyörgy nevét őrzi. A település elnevezése ősi magyar személynévre vezethető vissza. 1461-ben Szeri Pósafi István Szentgyörgy nevű birtokán belül feküdt. Irod.:D\. 93310. (T)