Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

na) keleti része. A település pontos lokalizálására, régészeti kutatottságára vonatkozó adatokkal nem rendelkezünk. A falu neve a magyar komló növénynév -s melléknévképzős származéka. Olyan helyet jelölt, amelyre annak idején különösen jellemző volt a komlótermelés. Egyesek szerint az is lehet, hogy pusztán csak sok vadkomló nőtt azon a vidéken. A pápai tizedszedők 1334—35-ben jegyezték fel plébániáját. 1415-ben egy határában álló kápolnát említenek továbbá egy Csemelverme nevű határrészt. 1549-ben bírója Kincses János volt, birtokosai pedig a Majsaiak (Massaiak) és a Sasiak. 1561-ben az összeíró pusztaként jegyezte fel 8 portával. Birtokosai ugyanazok a családok voltak. 1567-ben a zarándi náhijébe tagolt Komlós 80 családja 11 010 akcse, 1579-ben 83 családja 15 360 akcse adót fizetett. A XVI. század első felében --on élt magyar lakosságot délszláv (szerb) nemzetiségűek váltották fel. - a 15 éves háború során vált lakatlanná. Írod.: Cs. I. 736-737., FNESz. I. 773., KáldyNagy 1982. 362-364., Kálmán 1973. 144., Maksay 1990. II. 1020., Márki I. 237.), Mon. Vat. 1/1. 351. 366. (B-H-Sz) Komlós 1. Kolnos (Zaránd m.) Komlósfecskés 1. Fecskés (Csanád m.) Kondoros Békés m. (1229: Cundurus; 1403: Kondoroseghaz, 1469, 1561: Kondoros) A mai község középkori elődje. A település egykori helye a mai - határában feltérképezett 8. sz. topográfiai lelőhellyel azonosítható, amelynek területén az Árpád-kortól a késő középkor végéig folyamatos megtelepedésre utaló edénytöredékek gyűjthetők. A település templomának a helye valószínűleg egy lebontott újkori major területére esik. Karácsonyi szerint a falut egy Kondor nevű birtokosról nevezték el, aki itt egyházat épített. A településnév alapszava azonban legvalószínűbben egy csuvasos jellegű ótörök jövevényszó, melynek jelentése XánDár 'hód'. Tulajdonképpeni értelme tehát olyan víz, hely, ahol sok volt a hód. Az -egyház utótagot a falu tatárjárás kori pusztulása után kezdték használni. Neve 1229ben a Váradi Regestrumban egy Mikó nevű poroszló nevében szerepel. 1403ban már pusztaként tüntették fel ~egyháza néven a gyulai uradalom birtokai között. Ide tartozott 1566-ig. 1466-ban már lakott hely volt, mert 15 ~-i jobbágy hatalmaskodott a kétsoproniakkal szemben. 1498-ban 17 jobbágy vett részt a donáttornyaiak elleni erőszakosság tételben. 1526-ban az uradalom legjelentősebb falvai közé tartozott. Papjának 1552-ben 3 Ft-ot kellett adóként fizetni. 1559-ben lakosai sertést nem voltak kötelesek az uradalomnak adni, de szántani, vetni, két napig kaszálni és a szénát behordani tartoztak. Az 1550-es és 60-as években lerótták adóikat az uradalomnak és az egyháznak is. 1561-ben 43 adózó portát, több szegényt és több puszta portát jegyzett fel Földvári István adóróvó. A török uralom idején --t a békési náhijébe tagolva szultáni hász-birtokként tartották nyilván. 1567-ben 79 család