Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Komlós Csanád m. (1464: Komlós; 1556: Comlos; 1561: Komlós) A mai Tótkomlós elődje. A középkori források ugyan hallgatnak a falu templomáról, de annak romjai még a XVIII. század második felében is látszottak a Szárazér partján. 1883-ban Zsilinszky Mihály vezetésével háromnapos ásatást végeztek a temlomhelynek tartott dombon, s ekkor talán a templom alapfalai is előkerültek. 1900ban és 1901-ben ugyanitt ásatott Szokolay Pál tanító is, de — egy kora Árpádkori bizánci típusú ereklyetartó mellkeresztet leszámítva — csak késő középkori leletekről tudunk. A faluhelyen és a templom körüli temetőben 1955-ben, 1956-ban és 1959-ben Olasz Ernő is végzett ásatásokat, és az általa feltárt 20 sír már egyértelműen bizonyította a település Árpád-kori előzményét, hiszen ezúttal I. László és III. István király kori érmék és S-végű hajkarikák is előkerültek. A templomhely legutóbbi dokumentálására 1992-ben került sor. Névfejtésére 1. a következő szócikket. 1454-ben Simonkereki Margit, Fehéregyházi Benedek özvegye 100 arany forintért eladta - birtokon lévő részét Hunyadi Jánosnak. Hunyadi mellett 1464 és 1469 között a Budai és Komlósi családok tűntek fel birtokosként. A Budai család 1470 és 1478 között kihalt, míg a Komlósiak Diósházára költöztek. Mátyás király Komlóst 1478 körül anyjának adományozta. A csomorkány i, hegyesi és szentlőrinci jobbágyokkal vitába keveredő komlósiakat 1478-ban Szilágyi Erzsébet Vásárhelyre rendelte egyezkedésre. 1480-ban megparancsolta nekik, hogy officiálisuknak, Teleki Varjasi Jánosnak szót fogadjanak. 1484-ben a király kivette őket más bíróságok joghatósága alól, és saját bírájuk alá rendelte őket. Orosházi Komlósi Ferenc visszaszerezte a birtok felét, sőt 1525-ben lányait összes birtokaiban fiúsította, így komlósi részében valamint a hozzá tartozó Földeák és Somogyteleke pusztákban. - másik részét Kerek Ferenc kapta adományul. Az 1530-as években - egy része Getyei János alnádor kezére jutott. A török 1552-es Maros-völgyi hadjárata során - elpusztult, 1555-ben csak 2,5 Ft adót lehetett behajtani. 1557-ben 9 házzal szerepel a defterben. 1561-ben özv. Glésán Lászlóné 3, Jász Lukács 4, Köblös György 2, Eszes Kelemen 3 portát bírt --on. Rárósi Péter és Kovács Demeter is a birtokosok között volt. Egy puszta telek tartozott --hoz A Komlósi örökösök és Kerecsényi László gyulai várkapitány birtokvitájában az előbbiek kerültek ki győztesként. 1579—80-ban 70 adófizetőjét jegyezték fel a defterben, akik magyar nemzetiségűek voltak. A 15 éves háború idején a krími tatárok égették fel. 1746-ban települt újra. írod.: BMM. RégAd 2110-1993.. Borovszky II. 303-306.. Cs. I. 699.. CSMÉ. I. 150., Gajdács 1883. 44., Gajdács 1896. 21., Kovalovszki 1965. 181.. Maksay 1990. I. 286.. Olasz 1957. 90.. Olasz 1959/b. 35-36., Rég. Füz. 13 (1960) 114.. Szatmári 1993., Szatmári 1994. 20-24., Zsilinszky 1883. 177-178. (B-H-Sz) Komlós Zaránd m. (1332—37: Conlous, Komlous; 1415: Komlós; 1561: Komlós) Ó-Komlós (Comláus) néven ma Szentanna (Sinta-