Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

(1475, 1485), a Kisserjéni család (1456) és mások. 1507-ben és 1552ben Császár, Belényess! és Brandenburgi birtokként említették. 1561-ben -on nemeseket jegyeztek fel birtokosként, Nagy somoson pedig özv. Benkovics Gáspárnét, akinek több szegény portája volt. A zarándi náhijébe osztott Somosról 1567-ben 31 család 5325 akcse, 1479-ben 14 család 10 000 akcse adót fizetett. 1579-ben a gyulai mírliva hász-birtokaként említették. Magyarok lakták. A török alatt nem néptelenedett el, de református magyar lakossága kicserélődött. 1824-ben József főherceg határrendezés folytán lakosait Nadabra telepítette. írod.: Cs. I. 744., Fehértói 1983. 316., FNESz. II. 488., GyO. I. 6., Káldy-Nagy 1982. 355—356., Kálmán 1973. 45., Kovách, Kézirat 14., Maksay 1990. II. 1020. 1021., Márki H/1. 247. (B-H-K-Sz) Kisszintye 1. Szineke (Zaránd m.) Kisszöllős Csanád m. (1329: superiorem Zevleus; 1494: Kyszewlews; 1561: Kys Széles) Szemlaktól (Semlac) északra, a Maros partján feküdt. A település pontos helye topográfiailag nem azonosított, régészeti emlékanyag hozzá nem köthető. Szőlős helységneveink legnagyobb része a szőlőművelők települését jelöli, szőlőtermesztéssel kapcsolatos. A falunévben szereplő Fel-, majd Kis- előtag megkülönböztető szerepű a hasonló nevű településektől. Az utóbbi a falu kicsinységére utal. 1329-ben Felszőlős néven bukkant fel. Az Ajtony nembeli Albert és Demeter fiai mint örökölt birtokukat, amelyen Szent Péter emlékére emelt templom állt, nővérük lánynegyedeként sógoruknak, Gergely fia István fia Mihálynak adták. 1494-ben az ugyancsak Ajtony nembeli Serjéni Orros András birtoka volt. Az ő jobbágyai Molnár Miklós, János, Pásztor Bertalan és Jankó János vettek részt szomszédokként Nyakazó Miklós Szentmiklósba iktatásakor. ~ később is e család és a rokonaik kezén található, így 1561-ben Serjéni Miklós 2, Ödönfi Ferenc ugyancsak 2 portát birtokolt -on, amely 1552-ben elpusztult, 1557— 58-ra déli szlávok ülték meg. 10 ház állt ekkor --on. 1567-ben az aradi náhijébe tagolt ~-ről 2 család 420 akcse, 1579-ben 10 család 4000 akcse adót fizetett. A 15 éves háború idején lett lakatlan. írod.: Borovszky II. 296—297., FNESz. II. 595., Káldy-Nagy 1982. 108., Kovách 1995. 16-17. 19. 21-22. 26. 32-33., Maksay 1990. I. 286., TF. I. 872-873. (B-H-Sz) Kistárnok 1. Tárnok (Csanád m.) Kistelek Békés m. Békés város szomszédságában feküdt, talán azonos az 1569-ben Békéshez tartozott Telek pusztával. Békés város határában a török korban rövid ideig létezett település, melyet régészetileg nem lehetett azonosítani, ezért nem biztos, hogy területünkhöz tartozott. 1665-ben Telek Helei néven már csak határrészként említik. 1567-ben 5 család 995 ak-