Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

cse, 1579-ben 3 család 1000 akcse adót fizetett. Olyan apró falumag volt, amely végül nem fejlődött nagyobb településsé. Érdekessége, hogy lakosainak családneve egy kivételével Telek, Teleki volt. Ezen helynevünk a magyar kis 'kicsi' melléknévnek és a telek 'szántásra alkalmas, trágyázott föld' köznevünknek az összetétele. írod.: FNESz. I. 758., Káldy-Nagy 1982. 266-267., Kálmán 1973. 144., MRT. IV/3. 1/1. (B-H-J) Kistömpös 1. Tömpös (Csanád m.) Kisvásári 1. Vásári (Zaránd m.) Kocsutháza Csongrád m. (1408: Kochuthaza, Kuhuhaza) Hódmezővásárhelytől nyugatra a Tisza mentén feküdt. A települést az ún. Kotac dűlő nyomán már Szeremlei Samu, majd Széli Márta is nagyjából jó helyre lokalizálta. A Kotacpart-Vata tanya nevű őskori lelőhelyen 1933—34-ben Banner János más korszakok emlékei mellett 5 melléklet nélküli (valószínűleg XI—XII. századi) sírt is talált, valamint Árpád-kori cserépbogrács-töredékek kerültek még innen elő. Régészeti terepbejárásokon több ízben került sor az Árpád-kori település területéről anyaggyűjtésre. Elképzelhető, hogy honfoglalás kori előzményekre vezethető vissza a falu életének kezdete, a közelben ugyanis két honfoglalás kori temető is ismert. Zsigmond király 1408ban Solti Dávidnak újra adományozta a család korábbi birtokainak nagy részét, köztük ~-t, amelynek neve továbbiakban nem fordul elő a forrásokban. Talán már ekkor sem volt lakott hely. A falu neve Kotacpart néven maradt fenn. A településnév előtagja személynév, míg utótagja a ház 'lakóhely' főnevünk -a birtokos személyraggal ellátott alakja. Nehéz eldönteni, hogy a személynév alapja magyar vagy valamely szláv nyelvben keresendő-e. Írod.: Banner 1935 102., Blazovich 1985. 66.. Galántha 1977. 11-15. 17-30. 94., Galántha— Vályi 1984. 274., Horváth MFM. RégAd 93383., Szeremlei II. 133. 378-379. (B-H-V) Kokaach Arad m. 1318-ban Pécska mellett feküdt. Írod.: Doc. Trans. C. I. 296. (K) Kolnos Zaránd m. (1567, 1579: Kolnos) Gyulától délnyugatra feküdt, ahol Csánki Dezső egy Komlós nevű települést lokalizált az Eperjes melletti Apáti szomszédjaként. Területe régészeti szempontból nem feltárt. 1567-ben és 1579-ben pusztaként jegyezték le nevét, amely a komló szavunkkal hozható kapcsolatba. Az eperjesiek művelték. Írod.: Cs. I. 736-737., Káldy-Nagy 1982. 205. (T) Kolpa 1. Kölp (Arad m.)