Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Kerekegyház Békés m. (1403: Kerekeghaz) A legutóbbi évek régészeti terepbejárásai során, a mai Szabadkígyóstól 2 km-re északnyugatra, sikerült az egykori falu területét az Újkígyós 1. és 5. sz. lelőhelyekkel azonosítani. A két lelőhely fekvése alapján kiderült, hogy a falu egy régi vízmeder két partján helyezkedett el. A területen gyűjthető leletanyag az Árpád-kortól folyamatos megtelepedést bizonyít egészen a késő középkor időszakáig. A település helyén az edénytöredékeken kívül kályhacsempe darabja és egy vaslakat is előkerült a szántásban. A település nevéből ítélve temploma kör alaprajzú lehetett, de ennek helye a megismételt terepjárások ellenére máig bizonytalan. Több ház helye viszont — kedvező látási viszonyok mellett — ma is kivehető a felszínen. A falunév a magyar kerek melléknévnek és az egyház 'templom' főnévnek az összetétele. A települést kör alakú, kis templomáról nevezték el. Karácsonyi János oklevelekben szereplő határjárások összevetése után arra a megállapításra jutott, hogy korábbi neve Vadad (Vadasd) volt, amely 1394-ben és 1398-ban szerepelt az oklevelekben mint az Erdőhegyi család birtoka, olyan helyet jelölhetett, ahol annak idején sok vad volt. 1403-ban - neve a gyulai uradalom birtoklistájában szerepelt a másik ~-zal együtt. Maróthi János bán az uradalom birtokosa 1418-ban is igényt tartott rá. 1510-ben II. Ulászló király a gyulai uradalom birtokosának, Brandenburgi Györgynek adományozta. Ő 1525-ben új határjelekkel elválasztotta Csabától és Kígyóstól. Ekkor pusztaként Fövényeshez tartozott. Patócsy Ferenc Gyula városának ajándékozta az 1540-es években, és elválasztották Fövényestől. Később a Gyulai Gaál család női ága szerezte meg. 1567-ben a defter szerint - pusztája ráják nélkül volt, de földjét művelték, 1579-ben ugyancsak a gyulaiak művelték, a várostól elkülönített határa nem volt. írod.: FNESz. I. 716-717., Jankovich 1991. 190—191., Káldy-Nagy 1982. 54., Karácsonyi I. 38. 177. II. 176., MRT. IV/4. Újkígyós 1. és 5. sz. lh. (B-H-Sz) Kereki 1. Erdőskereki (Zaránd m.) Kerektó Zaránd m. (1332—37: Koreckton, Karacton) A pápai tizedszedők a pankotai főesperességbe foglalva jegyezték fel nevét. Márki Sándor azt feltételezte, hogy a későbbi Egyházaskereki elődjéről van szó. A település nevét feltehetően romlott alakban jegyezték le, így pontos lokalizálásától el kell tekintenünk. Vele kapcsolatba hozható régészeti adatok nem ismeretesek. Helynevünk a magyar kerek '(nagyrészt) köralakú' melléknévnek és a tó 'nagyobb vízállás' főnévnek az összetétele. A település (ha volt) erről a víznévről kapta a nevét. írod.: FNESz. I. 717., Márki I. 235., Mon. Vat. l/l. 351. 366. (B-H-Sz) Kérész Zaránd m. (1483: Kerez; 1485: Kethkerez) Az egykori Somos vidékén lokalizálható,