Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Maksay 1990. II. 1019., Márki I. 236., Reg. Arp. 202. sz., Somogyi 1913. 160., SzabSzatm. 113. (B-H-Sz) Kéra Csongrád m. (1266: Kera; 1276: Kara) Pontos helye ismeretlen. Nevét talán a Hódmezővásárhely mellett délnyugatra lévő Kéróér őrzi. 1266-ban a Bár-Kalán nembeli Nána ispán, örökösei nem lévén, birtokait, amelyeknek jelentős része Csongrád megyében a Tisza két oldalán feküdt, a Nyulak-szigeti (margitszigeti) apácáknak adta. Bár az adományt 1276ban a pápa megerősítette, az a rokonság ellenállása miatt nem realizálódott. Az említett két oklevél birtoklistájában szerepel - predium neve is, amellyel a továbbiakban nem találkozunk. Régészeti adatai nem ismeretesek. Kéra : Kara helynevünk puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Személynévi előfordulása 1138/1329-ből ismert Kara alakban. A személynév előzménye feltehetőleg a török eredetű qara 'fekete' szó, amely a törökben is használatos volt személynévként. Kevésbé valószínű, hogy a helynév alapja a magyar Károly személynevünk Kára becézett alakja lenne. írod.: Blazovich 1984. 290., FNESz. I. 685., Kálmán 1973. 77., MNy. 1936. 32: 131., Szeremlei II. 305., TF. I. 896. (B-H-V) Kerecsen Zaránd m. (1326: Kerechen) Márki Sándor szerint a Fehér-Körös mellett Csente (Cintei) és Somos között Kemecse közelében keresendő, Kovách Géza Nadab (Nadab) mellett lokalizálta. Pontos helyének kijelölésére, régészeti kutatására vonatkozó adatok nincsenek. A helynév puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Az alapul szolgáló személynév a régi magyar kerecsen 'sólyomfélék családjába tartozó, ölyv nagyságú ragadozó madár' főnévre vezethető vissza. A madárnév maga óorosz (keleti szláv) eredetű. 1326-ban a Salákyak bírták. 1344-ben - a FehérKörös mellett határos volt Nagysomossal. Nevét még 1438-ban említették, a továbbiakban nem fordult elő. írod.: Cs. I. 735., FNESz. I. 716., Márki I. 235., TESz. II. 453. (B-H-Sz) Kerekegyház Békés m. (1403: Kerekeghaz) Szénás és Csabacsűd között feküdt. 1403-ban, amikor Maróthi János macsói bán a gyulai uradalmat is megkapta Zsigmond királytól, a gyulai uradalom tartozékaként tűnt fel a másik ~-zal együtt. 1508-ban mint puszta Csabacsűdhöz tartozott. Feltehetően már a tatárjárás idején elpusztult. Régészeti lelőhellyel való azonosítása bizonytalan, talán az Örménykút 119. sz. lelőhellyel azonosítható, de e lelőhely más középkori települést (pl. Fazokasegyház, Pitvarosegyház) is jelenthet. Nevének magyarázatára 1. az alábbi szócikket. írod.: GyO. 6., Karácsonyi II. 178., MRT. IV/2. 367-368.