Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

kapta Zsigmond királytól, mivel Zsigmond király Losonczi János halála után a gyulai uradalmat Maróthi János macsói bánnak adományozta. A több mint 40 birtokból álló uradalom egyik birtoka Kakucs volt. 1418-ban is az uradalom részeként tűnt fel neve, amely 1506-ban is szerepel. 1561-ben ismét az uradalom részeként vették lajstromba 5 adózó, több szegény és puszta portával. 1567-ben 20 magyar család 4555 akcse, 1579-ben 44 ugyancsak magyar család 14 555 akcse adót fizetett —ról. Feltehetően a 15 éves háború idején pusztult el, és nem telepítették újra. írod.: Blazovich 1985. 65., Cs. I. 734., Doc. Trans. C. II. 267., FNESz. I. 670., GyO. 6. 8. 10., Káldy-Nagy 1982. 192-193. Kovách, Kézirat 75., Maksay II. 1019., Márki I. 346., MRT. IV/4. Újkígyós 138. 139. 144. 228. sz. lh.. Pataki 1973. 135., TESz. II. 307. (B-H-Sz) Kamarás Zaránd m. (1418: Kamarás; 1561: Bankamoras) Területén ma Nagy- és Almás- község fekszik. Pontos helye egyelőre bizonytalan, mivel Nagy- és Almás- környékén több középkori településre utaló adattal is rendelkezünk. 1925-ben pl. Banner János Nagy- délkeleti oldalán egy halomban Árpád-kori és késő középkori leleteket és objektumokat, illetve csontvázakat tárt fel. 1971-ben szintén Nagy- határában másik középkori falu templomának és temetőjének helyét pusztították el gátépítés során. 1958-ban Almás- határában is előkerült egy Árpád-kori templomos faluhely. A - helynév magyarázatára 1. a Csató-- szócikket. E falunév későbbi Bán- előtagja megkülönböztető szerepű, arra utal, hogy a település az 1400as évek elején Maróthi János macsói bán kezére jutott. 1397-ben Keresztúri János fia László fiai: János és György nevében is eltiltotta Kórógyi István fiait, Lászlót és Fülpöst - nevű birtoka elfoglalásától. Neve újra 1403-ban tűnt fel, amikor Zsigmond király a gyulai uradalmat Maróthi János macsói bánnak adományozta. 1437-ben a Marczaliak, 1452-ben Arad megyébe sorolva a Hunyadiak birtoka, akiknek már feltehetően 1446-tól a birtokában volt. Mátyás király adományozta el, mert már 1471-ben Keszeg Balázs - puszta felét az aradi káptalannak adta. A nagy területű - egy része lehetett Bán-, ahol Sarkadi Ferencnek 1561-ben 3 adózó, több szegény és puszta portája volt. 1567-ben 25 család 7330 akcse, 1579ben 15 790 akcse adót fizetett. A 15 éves háború idején pusztult el. írod.: Banner 1926. 136-143., BMM. RégAd 651/1971. Rég. Füz. II. (1959) 70., Cs. I. 734., GyO. 10., Káldy-Nagy 1982. 296-297., Maksay 1990. II. 1016., Márki I. 233—234., Szatmári—Vágó 1993. 26., ZsO. I. 4937. sz. (B-H-Sz) Kamut Békés m. (1295: Kamawlth; 1515: Kyskamwth; 1516: Nagy kamut, 1561: Kamwt) A mai Murony községtől északnyugatra, a kamuti országút két oldalán terül el a nagy kiterjedésű középkori faluhely, amely a középkori --tal azonosítható. A környéken részben ma is élő helynevek: Kamut-ér, Kamut-ér hídja támogatják az azonosítását még akkor is, ha az újkori - egész határában vannak ha-