Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

sonlók. A falunév talán török eredetű személynévből keletkezett magyar névadással. (Előzményként 1. ótörök qamuldi 'leesett, lezuhant') Téves tehát Karácsonyi véleménye, aki szerint a település neve ószláv nyelven annyit tesz, mint köves, vagyis - annak idején az elhányt kőszerszámoktól kapta volna a nevét. Az alapnévhez járuló, későbbi keltezésű Kis- és Nagy- előtagok megkülönböztető szerepűek, s a falvak nagyságára utalnak. 1295-ben Murony határjárásában a Kamaulther és Hidus között említenek egy földdarabot, melynek Kamawlth a neve, és Theodor fia Pethe birtoka. 1393-ban Kamuti Gergely birtoka, aki leánynegyedet ad ki belőle Némethi Jakabnak. 1418-ban Maróthi János 5 kamuti előnevű nemest sorolt fel, mint akik részt vettek a birtokai elleni támadásokban. A település kisnemesi voltára nemcsak a sok nemesi név előfordulása utal, hanem az is, hogy 1469-ben megyegyűlés színhelye. 1496 és 1509 között is több alkalommal fordulnak elő az oklevelekben előnevű nemesek királyi emberként, vagy birtokba iktatásoknál szomszédokként. 1515-ben a király elkobozta Varsányi Gergely és Nagy Demeter két --i kúriáját, mivel azok részt vettek a Dózsa György vezette parasztfelkelésben. Ugyanebben az évben említik a Kyskamuth possessio-t, melyet Kolchi Benedek eladott gyulai Gál Ispánnak. A birtokhoz tartozott a Chapzegh erdő is, melyet délről a Szent Margit egyház birtoka határolt. Ez alatt a --i plébániatemplomot kell értenünk. 1516-ban nemesi névben fordul elő először a Naghkamwth megnevezés. A Nagy- és Kis- elnevezés nem állandósult, többé nem fordul elő az oklevelekben, és aligha jelenthetett két települést, inkább csak egy falu két részét. 1525-ben a Chaphegyese nevű rétet a —i nemesek és az őrgróf Zenthmyklos-i jobbágyai között osztották fel a Kettheskorhath és Korhanhath nevű helyeken. 1542-ben --i kereskedő is részt vett a távolsági marhakereskedelemben. 1552-ben is csak nemesi telkek vannak, és Pynchyk Gergely királyi adószedő is ~-ról származott. 1556-ban csak egy adózó jobbágya volt: Csonka Mihály, a többiek valamennyien nemesek. 1561-ben ~-on nemesek éltek. A török defterekbe 1558-ban 20 házzal, 1567-ben 42 családdal, 1579-ben pedig 33 adózó családdal vették fel. Egy alkalommal, 1582-ben még felbukkan a Kamuti család Egerben, és királyi jóváhagyást kap többek között - birtokára is. 1656-ban Gergellaky János és társai kapják meg nádori adományként. Az okmány szerint ekkor lakott (populosa) hely volt. 1675-ben Váralyai György a református lelkésze. 1731-ben még 30 házhelyet meg lehetett számolni benne, és a tanúk szerint 1704-ben a rácok pusztították el. Templomának falai még 1733-ban is látszottak. írod.: Blazovich 1983. 35—41., Blazovich—Szakály 1993. 187., BO. II. 118., Cs. I. 652., Dl. 10711. 13983. 16811. 21931. 31048. 36825. 37640. 37795. 37831., FNESz. I. 678., GyO. 18. 66. 176. 257., Haan 1870/a. 45-48. 55. 127. 249. 280., Káldy-Nagy 1982. 258-259., Karácsonyi II. 190. 233-234., Kristó 1981. 65., Lib. Reg. IV. 299., Maksay 1990. I. 164., MRT. IV/3. 9/6. 10/2., Szabó Fné-Szabó I. 1983. 129., Századok 1881. 708-709., TF. I. 508., Velics-Kammerer 1890. 204., W. XII. 575., ZsO. I. 2976. sz.