Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Inad Csanád m. (1230: Inad) A település pontos helye topográfiailag nem azonosított, régészeti lelőhellyel nem jelölhető. A helynév puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Alapjául az Ina : Yna személynév szolgált, melynek előfordulása 1213/1550, 1221/1550-ből ismert. A személynévhez járuló -d képző lehet kicsinyítő- illetve helynévképző is. A személynév alapja az ősi magyar (uráli korszak) in főnevünkben keresendő. Borovszky Samu helyét Egrestől nyugatra jelölte ki. Várbirtok volt, amelyet II. András király Csák nembeli Miklós ispánnak adott, és 1230-ban megerősítette az adományt. 1444-ben mint pusztát említette I. Ulászló király oklevele, amely Teleki Varjasi Miklós birtoklását erősítette meg. írod.: Borovszky II. 251—252., Fehértói 1983. 168., Kristó 1976. 85., TESz. II. 208., TF. I. 859., VR. 266. § 164., 212. § 264. (B-H-Sz) Inak Zaránd m. (1232: Ynok) A mai Gyula területén feküdt. Az 1232-es oklevél szerint Krakónak is nevezték. Feltehetően Krakó határán belül terült el - földje. Régészeti megközelítését további történetét 1. ott. A helynév feltehetőleg puszta személynévből keletkezett magyar névadással. A személynév, mint képzett alak, talán kapcsolatba hozható a régi magyar Ina : Yna személynévvel, amely viszont ismeretlen eredetű. Az in szavunkkal való kapcsolata nem valószínűsíthető. Más megközelítés szerint viszont talán szláv eredetű személynév keresendő a település nevében. írod.: Fehértói 1983. 168., FNESz. I. 629: Inoka, Inota., HO. I. 13., Szab.Szatm. 112., TESz. II. 208. (B-H-Sz) Iránta 1. Őrint (Csnád m.) Ireg Csanád m. (1274: Irugh) Helye ismeretlen. Régészeti eljárással nem azonosítható. A falu neve nagy valószínűséggel puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Személynévi előfordulása 1138/1329: Iruge. Mind a személynév, mind a falunév a régi magyar üreg 'gödör, barlang' jelentésű főnevünkre vezethető vissza. A Csanád nembeli Makófalviak és Tömpösiek 1274-ben bekövetkezett osztályakor az utóbbiaknak jutott. Templomos hely volt, az oklevél Szent Istvánról elnevezett templomát is megemlíti. Mivel az oklevél Felvelnök után sorolja fel, feltehetően a mai Makó vidékén feküdt. Írod.: Fehértói 1983. 171., FNESz. I. 634.. MNy. 1936. 32: 132., TESz. III. 1054., TF. I. 859. (B-H-Sz) Ivánháza Arad m. (1487: Iwanhaza; 1561: Ivanhaza) Gyárak (Ghioroc) mellett feküdt. A falunév az Iván személynév és a ház 'lakóhely, birtok' köznév -a birtokos személyraggal ellátott alakjából keletkezett. Az