Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

H Halásztelek Békés m. (1461: Halaztelek) Szarvastól északkeletre, a Körös egyik ősi ágának déli, magas partján található az Árpád-kori és késő középkori falu helye, melyen a templom nyomai is felfedezhetők. A település neve uráli eredetű foglalkozásnévből, valamint a hozzátoldott telek szóból származik. Nem bizonyítható, hogy későbbi toldalékról van szó, hiszen már az Árpád-korból is ismerünk ilyen összetételt. A régészeti leletanyag egyértelműen bizonyítja a település Árpád-kori eredetét, noha első okleveles említése csak 1435-ből, nemesi névből ismeretes. Valamennyi középkori forrás arról tanúskodik, hogy kisnemesek lakták, akiknek többsége más Békés megyei várbirtokról települt át. 1446ban Szakállas Gergely itt fekvő részbirtokát eladta a Tálas testvéreknek, 1489ben pedig Pipályi László és Társi Pál birtokrészüket a határában lévő Zymán nevű halastóval együtt Dóczi Imrének zálogosították el. 1493 és 1496 között neve többször szerepel Bakócz Tamás egri püspök számadókönyvében. 1567ben 31, 1579-ben 39 magyar adózójának nevét vették fel a defterekbe. A békési náhijéhez tartozott. 1652 és 1683 között is lakott volt, templomát a reformátusok használták. írod.: Cs. I. 651., Dl. 19589. 74587., FNESz. I. 562., Káldy-Nagy 1982. 244-246., Kandra 1887. 359. 430. 450., Karácsonyi II. 236-237., MRT. IV/2. 8/57. Hallosegyház Békés, Zaránd m. (1418: Halloseghaz) Kerekegyház és Gerendás között sorolja fel az 1418-as oklevél, amelyben Maróthi János tiltakozott az ellen, hogy az Ajtósiak elfoglalták. Többé neve nem fordul elő. Maga a település nevének forrásokba kerülése előtt néptelenedett el a falupusztásodás egyik oka következtében. Egyelőre az eddig felderített régészeti lelőhelyek egyikével sem azonosítható, annak ellenére, hogy a feltételezett helyének környékén Árpád-kori, templommal rendelkező faluhelyek is ismeretesek. Amennyiben az előtag valóban Hallos- (több adatunk nincs róla), akkor a falu nevében személynevet sejthetünk, melynek végső alapja, töve a hall szavunk. E feltételezés szerint eredendően puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Az -egyház utótag csak a falupusztulás után járult a névhez. Karácsonyi szerint viszont az sem lehetetlen, hogy a nevet Hollósegyháznak ejtették ki, s eszerint a falu olyan helyen települt, ahol sok volt a holló. Számunkra ez tűnik valószínűbbnek. írod.: GyO. 10., Karácsonyi II. 169. (B-H-Sz) Halom Békés m. Muronyi Veér András birtokaként említették 1498-ban Csapcsalja közelében. Nevéről, mely feltehetően csak határnév volt, nem dönthető el, hogy lakott helyet vagy csak határokat jelöl-e. Helynevünk egy birtokot, birtoktestet nevez meg, amely egy bizonyos halom 'kisebb természetes vagy mesterséges