Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Háromasszonyfő földkiemelkedés' közelében környékén terült el. írod.: Iványi 1931. 184. 395. sz. (B-H) Hamvazó Zaránd m. (1214: Humouzov, Humerovozov) A középkori Makra hegység (Zarándi hegység) lábánál feküdt. Régészeti adatai ismeretlenek. Boleszló váci püspök 1214-ben adományozta mások mellett a leleszi konvent számára. Neve, amely a későbbiekben nem fordul elő, talán egy nádas egykori (vagy gyakran előforduló) égésével kapcsolatos. írod.: Blazovich 1985. 38., FNESz. I. 564., Márki I. 231., TESz. II. 41. (B-H-Sz) Haraklyán Zaránd m. (1478: Harkolyan; 1483, 1561: Haraklyán) Szintye (Sintea Mare) és Kerülös (Cherelu§) között, Zarándtól északnyugatra, Harkály puszta helyén állt. Régészeti leletei nem ismeretesek. A falunév a ma ismertebb Hártyán helynév régebbi Harkján : Haraklyán változata. Alapja feltehetőleg a régi magyar horka méltóságnévre vezethető vissza, amely egy idegen nyelvi -ian végződéssel bővült. Valószínűleg személynévként is ismert volt az adott időben, s ily módon a falu birtokosáról, alapítójáról kaphatta a nevét. Neve 1338-ban tűnt fel először, majd 1410-ben, amikor Sági Lőrinc világosvári várnagy kapta. 1478-ban nemesi névben fordult elő, majd 1483-ban említik ismét. Még a XV. században a Majsaiak (Massaiak) lettek itt birtokosok, majd a XVI. században (1520) Bagdi Pál is. 1561-ben Majsai (Massai) Imrének 18 portája volt ~-on. A defterek szerint 1567-ben és 1579-ben egyaránt 14 magyar adózója volt, akik előbb 2610, utóbb 3380 akcse adót fizettek. 1567-ben Zarándhoz tartozott, 1579-ben pedig a gyulai vár katonáinak tímárbirtoka volt. Elnéptelenedésének okai ismeretlenek. írod.: AO. III. 483., Cs. I. 732., FNESz. I. 567. 744: Kishartyán., Káldy-Nagy 1982. 358., Maksay 1990. I. 1018. 1024., Márki I. 231., Mon. Vat. I. 50. 52. 62., Zichy II. 483. (B-H-Sz) Három Arad m. (1446: Három) A Szekcsői Herczeg rokonság és Hédervári Lőrinc között támadt perben az Arad megyei birtokok között, közelebbről meg nem nevezett helyen említi az oklevél - nevét, amely több alkalommal a források között nem található. Régészeti adatai ismeretlenek. Talán Háromasszony fővel azonos. Helynevünk alapja a három számnév. Itt feltehetőleg személynévként használta az illető birtokos, akiről a területet elnevezték. A régi magyar nyelvben meglehetősen sok volt a számnévből keletkezett személynév. írod.: Kálmán 1973. 45., MTT. VI. 28. (B-H-Sz) Háromasszonyfő Arad m. Pécska (Pecica) felé esett. A település nevét azonosíthatjuk Három-éval és Atthyfev-vel, 1. ott. Az eltérés a kiadványok olvasatának különbségéből adódik.