Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Felity Arad m. Tornya (Turnu) és Varjas (Varia§) közelében feküdt. 1567-ben és 1579-ben mint puszta szerepelt a defterekben, Tornya falu lakói művelték. Régészeti információk egyelőre nem köthetők hozzá. írod.: Káldy-Nagy 1982. 129. 130. 140. (B-Sz) Fel-Kér 1. Kér (Zaránd m.) Felszöllős 1. Nagyszöllős (Csanád m.) Felszőlős 1. Kisszöllős (Csanád m.) Feltömpös l.Tömpös (Csanád m.) Felvelnök 1. Makó (Csanád m.) Fenék Zaránd m. Sikló (§icláu) mellett feküdt. 1567-ben és 1579-ben Jánosháza lakói művelték a puszta területét. Előbb 6685, utóbb 8900 akcse adót fizettek utána. Hogy valaha lakott hely volt-e, nem dönthető el. írod.: Káldy-Nagy 1982. 283. (K) Férged Csanád m. (1274: Kysferged, Wasarusfergeed; 1450: Férged; 1561: Férged) Hódmezővásárhelytől délkeletre, az egykori Csáki tanya környékén található. 1894ben Oláh Imre ásatása során megtalálta a tégla, -habarcs- és kőtöredékek által jelzett templom és a temető helyét. Alaprajzát azonban a korábbi pusztítások miatt nem sikerült megállapítania. XII—XIII. századi leleteket (többek között IV. István, IV. Béla királyok érmeit) gyűjtött ekkor össze. 1952-ben földmunkákkal kb. 30-50 melléklet nélküli sírt bolygattak meg. Ezután Holl Imre végzett leletmentést, aminek során 5 sírt tárt fel, a templomnak azonban már ő is csak a helyét találta meg. A templom körüli temető korát a sírleletek alapján a X—XII. századra tette. Tőle nyugatra, a település területén azonban kevés ilyen korú kerámia van. A felszíni leletek alapján a település élete a XII—XIII. századra tehető. A későbbi századokban valószínűleg odébb települhetett a falu. Helynevünk puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Személynévi előfordulása már 1221/1550-ből ismert Fergued alakban, melynek az alapja a magyar féreg köznevünk. Mint ilyen, az illető személy jellembeli tulajdonságára is utalhatott, de talán inkább a vallásos, babonás nevek csoportjába sorolhatjuk be. A Csanád nembeli Makófalviak és Tömpösiek osztozásakor az utóbbiaknak jutott. 1450-ben, amikor Hunyadi Jánost és fiait a vásárhelyi uradalom birtokába iktatták, ~-ről mint szomszédok megjelentek Makófalvi Péter és László gazdatisztjei: Vajda László, Tóth Miklós és Tarjáni Miklós. Mint ~-i birtokos jelen volt Gyarmati Vajdafi Miklós is. 1537-ben Makó Miklós jobbágyai: Hajnal Lukács bíró és Tompa Sebestyén részt vettek Jaksics Márkné Úrnépe birtokba iktatásánál. 1550-ben Varkocs Tamás kezére jutott