Belényi Gyula: Az alföldi városok és a településpolitika 1945-1963 - Dél-Alföldi évszázadok 7. (Szeged, 1996)

III. A VÁROSFEJLŐDÉS POLITIKAI FELTÉTELEINEK GYÖKERES ÁTALAKULÁSA 1948 UTÁN - 1. Terület- és településfejlesztési politika 1949—1953

ság szempontjából nagyjelentőségű", másodikba a „jelentősebb" városokat és községeket sorolta, míg a harmadikba az ország többi települését. A településpolitika irányítói az I. osztályba sorolt településeket tekintették a kialakítandó „szocialista településhálózat" legfontosabb láncszemeinek, s ezért — bevallottan — a többiek rovására csak ezeknek a fejlesztését tartották fontosnak. (Ám a gyakorlatban az ide sorolt mintegy 70 településének legfeljebb az egyötöde, 10-15 fejlődött úgy, ahogy azt a vezetés az I. osztályba soroltakból papíron elvárta. Az ország többi településének azonban ezért nagy árat kellett fizetnie.) Az I. osztályba sorolt települések előnyei elsősorban az ipari beruházások és kapcsolódó létesítményeik odatelepítéséből származtak, amely előnyökről korábban már esett szó. (Megjegyzendő, hogy a gazdaságpolitikai szempontok túlsúlya oly erős volt, hogy már 1951-ben „a szocialista termelés érdekeinek megfelelő" új igazgatási beosztás szükségességéről beszéltek^, s 1952-ben meg is kezdték az alig két éve, 1950-ben megszervezett új megyerendszer újabb reformjának előkészítését.) Az I. osztályú települések körét, Vas Zoltán OT elnök előterjesztése alapján az MDP politikai bizottsága határozta meg 1951. május 3-i ülésén.40 A döntés értelmében a különleges státuszt kapott Budapesten és Miskolcon kívül (amelyeket kiemeltek az osztályba sorolás alól) az alábbi 72 települést sorolták az I. osztályba (megyénkénti csoportosításban): Bács-Kiskun: 1. Kecskemét 2. Baja 3. Kalocsa 4. Kiskunfélegyháza 5. Kiskunhalas. Baranya: 6. Pécs 7. Komló 8. Mohács Békés: 9. Békéscsaba 10. Orosháza Borsod-Abaúj-Zemplén: 11. Ózd 12. Kazincbarcika 13. Mezőkövesd 14. Sárospatak 15. Sátoraljaújhely 16. Szerencs Csongrád: 17. Hódmezővásárhely 18. Szeged 19. Szentes Fejér: 20. Székesfehérvár 21. Dunapentele 22. Bodajk Győr-Sopron: 23. Győr 24. Mosonmagyaróvár 25. Sopron Hajdú-Bihar: 26. Debrecen 27. Berettyóújfalu 28. Hajdúnánás 29. Hajdúszoboszló Heves: 30. Eger 31. Füzesabony 32. Gyöngyös 33. Hatvan 34. Kál-Kápolna 35. Lőrinci Komárom: 36. Tatabánya 37. Esztergom 38. Komárom 39. Oroszlány Nógrád: 40. Salgótarján 41. Balassagyarmat 42. Nagybátony 43. Pásztó Pest: 44. Cegléd 45. Gödöllő 46. Szigetszentmiklós 47. Vác Somogy: 48. Kaposvár 49. Siófok Szabolcs-Szatmár: 50. Nyíregyháza 51. Kisvárda 52. Mátészalka 53. Rakamaz 54. Vásárosnamény 55. Záhony Szolnok: 56. Szolnok 57. Jászberény 58. Karcag 59. Mezőtúr 60. Túrkeve 39 UMKL OT Tük ir. XLX-A-16-b. 207. d. Előterjesztés a Népgazdasági Tanácshoz, 1951. február 2. (Piszkozat.) w Pl A 276. f. PB. 1020 (film). Az MDP PB 1951. május 3-i ülésének jegyzőkönyve.