Belényi Gyula: Az alföldi városok és a településpolitika 1945-1963 - Dél-Alföldi évszázadok 7. (Szeged, 1996)

III. A VÁROSFEJLŐDÉS POLITIKAI FELTÉTELEINEK GYÖKERES ÁTALAKULÁSA 1948 UTÁN - 1. Terület- és településfejlesztési politika 1949—1953

III, A VÁROSFEJLŐDÉS POLITIKAI FELTÉTELEINEK GYÖKERES ÁTALAKULÁSA 1948 UTÁN 1. Terület- és településfejlesztési politika 1949—1953 Az 1940-es évek végétől Magyarországon alapvetően megváltoztak a városfejlődés feltételei. Az 1948 második félévétől kezdve rohamléptekkel kiépített diktatórikus politikai berendezkedés ugyanis az egyes települések sorsát minden korábbi rendszernél nagyobb mértékben tette a központi hatalom intézkedéseinek függvényévé. Ezért az alföldi városok 1948 utáni történelmi útjának jobb megértéséhez elengedhetetlenül szükséges a központi településpolitika történetének áttekintése, a figyelmet természetesen elsősorban az alföldi agrárvárosok szempontjából fontos vonásokra összpontosítva. *** 1949 decemberében az addig az Építésügyi Minisztérium szervezeti keretébe tartozó Területrendezési Intézetetet a gazdasági csúcsminisztérium szerepét betöltő Országos Tervhivatal fennhatósága alá helyezték. Ezzel a szervezeti változtatással, amely az országot az 1940-es évek végétől elárasztó átszervezési hullám része volt, egy új „részpolitika", a terület- és településfejlesztési politika intézményi alapjait teremtették meg Magyarországon, a kommunista párt (neve 1948 júniusától: Magyar Dolgozók Pártja, MDP) intencióinak megfelelően. Ennek, a korábban túlnyomó részben az önkormányzatok és a helyi igazgatás, illetve bizonyos mértékig az építésügyi kormányzat által végzett feladatnak beemelése a központi hatalom illetékességi körébe annak, az újkori történelmünkben példátlan mértékű centralizációnak volt a következménye, amely az 1940-es évek végén kiépített sztálinista politikai rendszert jellemezte. E rendszer megteremtésében, mint ismeretes, döntő szerepe volt az ország már 1945—1948 között is erősen korlátozott szuverenitása elvesztésének,! s annak következményeként a szovjet társadalomszervezési modell Magyarországra erőszakolásának. A sztálini politikai modell egyik, témánk szempontjából különösen fontos jellemzője volt, hogy lehetetlenné tette a társadalom valóságos érdektagoltságát leképező szervezeti-intézményi rendszer működését. Az MDP ideológusai bevallottan azt tartották ideális társadalomnak, amely „egyetlen központból, egyetlen nagy VÖ.: VÁSÁRHELYI 1989.