Belényi Gyula: Az alföldi városok és a településpolitika 1945-1963 - Dél-Alföldi évszázadok 7. (Szeged, 1996)

II. A MEGÚJULÁS ESÉLYEI ÉS KORLÁTAI A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁN - 3. Modernizációs elgondolások a hároméves terv előtt és alatt

— „évtizedes mulasztások pótlására" kerülhet sor. 129 Mi több, arra számítottak, hogy tervbe vett nagyszabású beruházásaikat nagyobb részben állami hitelekből finanszírozhatják. Hódmezővásárhely tervjavaslatában szerepelt például egy 25,7 millió forintos élelmiszeripari beruházás, amelyek megvalósításához 19,9 milliós központi hitelt szerettek volna elnyerni. 130 Az ilyen és a hasonló elképzeléseket az OT határozottan elutasította. A hódmezővásárhelyi javaslaton kívül füstbe ment a korábban említett Debrecen—Nádudvar közötti vasút, a Duna—Tisza csatorna vagy Békéscsaba város egész fejlesztési terve is.'3i Az OT fellépése nem csak a helyi tervjavaslatok túlzásai ellen irányult, lehűteni igyekezvén a „fellegekben járó remények"-et, 132 hanem azok alapgondolata ellen is. Már 1947-ben arra figyelmeztette az alföldi városokat, hogy a helyi iparban a hároméves terv során „sokkal inkább a gyárak racionalizálására mint továbbfejlesztésére fog sor kerülni. "133 A Tervhivatal elutasító magatartásának hátterében az állt, hogy a kormányzat elképzeléseinek sem a mezőgazdaság modernizálására, sem az élelmiszeripar fejlesztésére irányuló törekvések nem feleltek meg. A mezőgazdaság fejlesztésének fontosságáról ugyan 1947-ben hangzottak el állásfoglalások, ezek célja azonban inkább propagandisztikus volt. 1947 nyarán, a munkáspártoknak a hároméves tervről tartott országos értekezletén Kemény György államtitkár arra hívta fel az MKP vidéki közigazgatási funkcionáriusai figyelmét, hogy a helyi agitációban hangsúlyozzák: a „terv egyik alapvető eszméje az volt, hogy a magyar mezőgazdaságot felsegítse".134 E szándék őszintesége iránt azonban kételyt támaszt a hároméves terv beruházási javaslatainak tüzetesebb szemügyre vétele. A tervben szereplő jelentős, 2 milliárd forintos mezőgazdasági beruházásoknak ugyanis még a fele sem szolgálta volna a mezőgazdasági termelés céljait: 1088 millió forintot a falvak infrastruktúrájának fejlesztésére és kisebb részben mezőgazdasági gépek gyártására szántak belőle, 135 egybemosva a falu és a mezőgazdaság igencsak különnemű fogalmait. Az említett kétely tovább erősödik, ha tudjuk, hogy a hároméves terv végrehajtása során a tervezett mezőgazdasági beruházások felét nem valósították meg. Joggal feltételezhető, hogy e beruházások elhanyagolása „már magában hordta azt a koncepciót, mely... az 1950-es években az ötéves terv megvalósításának vezető szempontjává vált. "i 36 Egyébként a mzőgazdaségi termeléssel egy kalap alá vont falusi infrastrukturális fejlesztés terve is messze elmaradt az igények mögött. Olyannyira, hogy m Pl A 274. f. 15/66. Makó polgármesterének átirata az MKP KV Közigazgatási Osztályának 1948. február 17. 00 UMKL OT ir. XIX-A-16-a 1947—1948. XXI. Hódmezővásárhely 3 éves terve. 1947 augusztus. 131 Pl A 274. f. 15/63. Békéscsaba polgármesterének levele a belügyminiszterhez. 1948. február 28. 132 Pl A 274. f. 12. cs. 111. Az OT átirata az MKP KV Közigazgatási Osztályának 1948. február 24. 133 UMKL OT ir. XIX-A-16-a 1947-1948. XXI. Hódmezővásárhely 3 éves terve 1947. augusztus. 134 Pl A 274. f. 12. cs. 105. Az MKP és az SzDP együttes értekezlete a 3 éves tervről 1947. június 14. '•" Pl A 284. f. 10. A 3 éves terv mezőgazdasági beruházásai 1947 június. A mezőgazdaság 2 milliárd Ft-os beruházási javaslatában szerepeltették a falusi lakásépítést, az oktatási és egészségügyi beruházásokat, a faluvillamosítást, a bekötőutak építését is. M RÁNKI 1984. 87. o.