Belényi Gyula: Az alföldi városok és a településpolitika 1945-1963 - Dél-Alföldi évszázadok 7. (Szeged, 1996)
II. A MEGÚJULÁS ESÉLYEI ÉS KORLÁTAI A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁN - 2. Az 1945. évi földosztás hatása a társadalom szerkezetére. Munkanélküliség az 1940-es évek végén
2. Az 1945. évi földosztás hatása a társadalom szerkezetére. Munkanélküliség az 1940-es évek végén Az 1945—1947 közötti időszak társadalomtörténeti szempontból legnagyobb hatású eseménye az 1945. évi földosztás volt. E hatás mindenekelőtt a kistulajdonosok, illetve a mezőgazdasági munkások közötti, az előbbiek javára végbement arányeltolódáson mérhető le. Nem lebecsülendők azonban a földbirtokosok legfelső rétegében lezajlott változások sem, noha az úri nagybirtok az országosénál kisebb szerepe miatt azok e várostípusban korlátozottabbak voltak. A földosztás ugyanakkor a dolog természetéből következően nem módosította lényegesen a foglalkozási szerkezetet, és nyitva maradtak a városi szerepkörök megújulásával összefüggő egyéb társadalmi kérdések is, mint a munkanélküliség, vagy a népességmegtartóképesség. 1944 végétől az alföldi agrárvárosokban a földreform mielőbbi végrehajtását sürgető, túlnyomóan szegényparaszti (agrárproletár) bázisú földosztó mozgalom bontakozott ki. Ez a mozgalom szorosan összefonódott a szegényparasztság politikai aktivitásának megnövekedésével, és fontos szerepet játszott az 1945. évi földosztás egésze34 szempontjából is, a nagyon radikális megoldási módok előtt egyengetve az utat. Több, elsősorban tiszántúli agrárvárosban már a földreform-rendelet megjelenése (március 17.) előtt megalakították a földigénylő bizottságokat, és megkezdték a közvetlen előkészületeket (például az igényjogosultak összeírásával) a földosztásra.35 Egyidejűleg Debrecenbe, az Ideiglenes Kormány székhelyére menesztett küldöttségek, valamint helyi tömeggyűlések segítségével sürgették a földreform-rendelet azonnali magalkotását.36 A népesebb alföldi települések később, a 600/1945. M.E. sz. rendelet megjelenése után is sokat megőriztek az erőteljes spontán népmozgalomra támaszkodó kezdeményező szerepükből. Ezt egyébként a radikális baloldali pártok, így az MKP is, részben támogatták és céljaikra felhasználták, részben azonban fékezték is. A földreform előkészítése és végrehajtása során tapasztalható bizonyos fokú avantgárd-szerep több dologra vezethető vissza. Az agrárproletárok magas száma, a régió plebejus hagyományai és az országrész földrajzi elhelyezkedése — ebből következően az átmeneti jellegű hatalmi-uralmi viszonyok hosszabb élettartama3 7 — mellett fontos szerepe volt annak is, hogy az agrárvárosokban sokezres tömbökben élt együtt az agrárszegénység, ami megkönnyítette politikai tájékozódását és szervezkedését, végeredményben az alulról jövő mozgalom kibontakozását. Az alföldi agrárvárosokban a földbirtokviszonyok és a földhasználat korábban 34 Az 1945. évi földosztás országos történetére vonatkozó bőséges irodalomból csak a legfontosabbakat emeljük ki: M. SOMLYAI (szerk.) 1965.; DONÁTH 1969.; SZAKÁCS 1971.; ORBÁN 1972. 35 Berettyóújfalun már február 12-én megalakult a földigénylő bizottság. GAZDAG 1981. 518-520. o. 36 1945 elején ilyen jellegű népgyűlést tartottak pl. Debrecenben, Szegeden, Gyulán, Makón, Orosházán, Hajduhadházon, Tótkomlóson és stb. 37 A közvetlen demokrácia kérdésére ld.: DONÁTH 1969. 11—57. o.; VIDA 1986. (különösen 55—64. o.); SOMLYAI 1985.
