Belényi Gyula: Az alföldi városok és a településpolitika 1945-1963 - Dél-Alföldi évszázadok 7. (Szeged, 1996)

I. AZ ÖRÖKSÉG: A KAPITALIZMUS KORI VÁROSFEJLŐDÉS MÉRLEGE - 2. Az alföldi agrárvárosok a két világháború között

a kisebb (15 ezer belterületi lakos alatti, de 10 ezres összlakosság feletti) települések városminősége és agrárjellege között negatív előjelű kapcsolat állt fenn. Minél nagyobb arányban élt a belterületi népesség a mezőgazdaságból, a település annál kevésbé látott el központi szerepköröket. Mindazonáltal a népesség ipari jellege sem biztosított önmagában városi szerepköröket egy településnek. 1930-ban Jászárokszállás népességének több mint fele élt az iparból, központi szerepkörei mégis ugyanolyan kialakulatlanok, egyéb foglalkozású népességének aránya ugyanolyan alacsony volt, mint az erősen agrárjellegű településeké. A táblázatban alkalmazott hármas kategorizálás természetesen nem fogható fel mereven, s még kevésbé az egyes települések felett mondott értékítéletként. Nem más és nem több az, mint a központi szerepkörök megközelítő pontosságú összefoglalása, értékelése, és mellőzi például a települések városiasodottságának vizsgálatát. Ezért nincs ellentmondás abban, hogy a korábban a belsőleg polgárosodó kisváros példájaként említett Mezőberény viszonylag nagy népességű belterületével is csak a harmadik, a fél akkora, kevésbé urbanizál ódott Kunszentmárton pedig az első csoportban szerepel. A városi szerepkörök kialakulását ugyanis a településhálózatban elfoglalt hely, különösen a fejlettebb városoktól mért távolság jelentősen befolyásolta. Mai kifejezéssel: egy „városhiányos" térségben egy kisebb településnek is könnyebben alakultak ki központi funkciói, mint egy nagyobb város árnyékában egy belsőleg esetleg fejlettebbnek. Az agrárvárosok pontos számát nehéz megadni, mert mind a városminőség, mind az agrárjelleg szempontjából több átmeneti helyzetű település volt az Alföldön. Ezért inkább egy alsó és egy felső határ megvonására teszünk kísérletet, s az agrárvárosok körét e két határ közé eső sávban próbáljuk meg elhelyezni. Vizsgálataink szerint szűkebb értelemben 21, tágabb értelemben 38 alföldi település tekinthető agrárvárosnak. Előbbiek körét a 4. sz. táblázat városi szerepkörű települései közül hét, valamint további 14 népesebb belterületű (15 ezer lakos felett), a táblázatban nem szereplő agrárváros alkotta: 1. 15 ezer lakosnál kisebb belterületűek: Orosháza, Kiskunhalas, Kunszentmiklós, Szeghalom, Kisújszállás, Berettyóújfalu, Nyírbátor (7) 2. 15 ezer lakosnál népesebb belterületűek (a belterületi népesség nagyság-sorrendjében): Hódmezővásárhely (36783), Makó (29260), Cegléd (25521), Hajdúböszörmény (23745), Szarvas (23110), Szentes (21540), Kiskunfélegyháza (20271), Jászberény (19672), Karcag (18473), Békés (17996), Nagykőrös (17383), Mezőtúr (17276), Csongrád (16506) és Törökszentmiklós (16132). (14) A felsorolt 21 település az agrárvárosok jellegzetes vonásait viselte magán: mezőgazdasági jellegű, nagy határú, tanyás városok voltak. A mezőgazdasági jelleget mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a belterületi keresőkön belül is