Belényi Gyula: Az alföldi városok és a településpolitika 1945-1963 - Dél-Alföldi évszázadok 7. (Szeged, 1996)

I. AZ ÖRÖKSÉG: A KAPITALIZMUS KORI VÁROSFEJLŐDÉS MÉRLEGE - 2. Az alföldi agrárvárosok a két világháború között

Az alföldi városok foglalkozásilag messze legnagyobb csoportja, a mezőgazdasági népesség az 1940-es évek elejéig is megőrizte történelmi eredetű sajátos vonásait. Ezek közül az egyik legfontosabb az volt, hogy mind az országos, mind az alföldi átlagnál jóval demokratikusabb birtokviszonyok uralkodtak, ez különösen a magánkézen levő úri nagybirtok kisebb arányában jutott kifejezésre. 3. sz. táblázat A 100 kat. holdon felüli birtokok a 10 ezer főnél népesebb alföldi településekben, 1935-ben^ Megye' (A lOeier OWI népesebb alföldi települések adatai) Az (feszes birtok területe (kit. holdi Ehbfil Megye' (A lOeier OWI népesebb alföldi települések adatai) Az (feszes birtok területe (kit. holdi 100-1000 kai. holdas birtok 1000 kat. bolti feletti hinok Megye' (A lOeier OWI népesebb alföldi települések adatai) Az (feszes birtok területe (kit. holdi síim szerint területe (kh) A virtusok íölillerUI étinek %ibaii szint szerint lerülele (kh) A városok területének K-lhan Megye' (A lOeier OWI népesebb alföldi települések adatai) Az (feszes birtok területe (kit. holdi síim szerint feszes ler. 1 birtokra esti Állag (kh) A virtusok íölillerUI étinek %ibaii szint szerint összes ter. 1 birtokra eső át tag (kh) A városok területének K-lhan Bics-Kiskun* m. városai 554 025 523 106 634 204 19,2 20 93 472 4673 16,9 Békís" m városai 437 137 284 74 368 262 17,0 36 88 790 2466 20,3 Csongrád* m. városai 460 474 283 52 042 184 11.3 9 82 984 9220 18,0 Hajdú-Bihar* m. városai 511 988 287 75 610 263 14,8 25 192 884 7715 37,7 Szabolcs-Szatmár* m. városai 101 397 77 19 958 259 19,7 9 19 726 2192 19,4 Szolnok* m. városai 467 835 483 114 389 237 24,4 21 36 655 1745 7,8 Pest" m. {alföldi része) városai 152 999 120 27 866 232 18.2 6 17 191 2865 11.2 Alföld városai összesen 2 685 855 2 057 470 867 229 17,5 126 531 702 4220 19.8 Alföld összesen 7 278 277 6005 1 559 388 260 21,4 520 1 535 962 2954 21.1 Magyarország összesen 16 081 844 12 515 3 523 683 282 21,9 1560 3 962 094 2540 24,6 124 Földbirtokviszonyok 1935. I. 141—263. o. alapián. Közigazgatási beosztás az 1950 utáni állapotnak megfelelően. A települések körének megállapításánál az 1941. évi népszámlálás demográfiai adatait vettem alapul, a 10 ezernél népesebb településeket véve számításba. Az itt idézett statisztikai kiadvány adataitól eltérő adatokat közöl ugyanennek a kiadvány-sorozatnak egy másik kötete (Földbirtokviszonyok 1935 II.). Utóbbi ugyanis kiszűrte a földtulajdonnal rendelkezők halmozott kimutatását azáltal, hogy egy földtulajdonost csak egy alkalommal vett figyelembe, akárhány közigazgatási egységben volt tulajdonos. Ezt a szűrést az általunk használt 99. kötetben nem végezték el. Sajnos azonban az utóbb említett (102.) kötet nem tett közzé ún. településsoros adatokat, hanem csak járásiakat és városiakat. Kutatistechnikai okok miatt az 1950 utáni megyebeosztást követtem a statisztikai táblázat területi bontásakor. Az 1950 előtti időszakban csak virtuálisan létező megyéket az elnevezésükhöz illesztett *-gal jelöltem.