Belényi Gyula: Az alföldi városok és a településpolitika 1945-1963 - Dél-Alföldi évszázadok 7. (Szeged, 1996)

IV. GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM 1948-1963 - 2. A paraszttársadalom átalakulása

és a többi öt megye székhelye fejlődött viszonylag gyorsabban, s távolodott még tovább a kisebb, 10-25 ezres településektől. Ez az időszak ugyanis igen erőteljes differenciálódást idézett elő vizsgált településeink körében: az imént említett hat, és kisebb mértékben még néhány további város (például Hódmezővásárhely és Baja) fejlődésnek indult, illetve folytatta régebbi keletű korszerűsödését; a többi mintegy félszáz település viszont stagnált, vagy egyenesen hanyatlott. Ez a tendencia jutott kifejezésre abban a nagyarányú, lefelé irányuló városmobilitásban is, amely az 1941—1960 közötti időszakban lezajlott. Ebben a szűk két évtizedben ugyanis a 25—50 ezer lakos közötti városok közül hat (Gyula, Szarvas, Békés, Csongrád, Mezőtúr és Törökszentmiklós) a 25 ezres határ alá süllyedt, míg a 10—25 ezres települések közül kilenc (Bácsalmás, Endrőd, Tótkomlós, Kiskundorozsma, Derecske, Kornádi, Polgár, Tápiószele és Jászladány) a 10 ezres határ alá került, és oda fel csupán egy, Nagykálló emelkedett.'53 Ez átalakította a 10 ezernél népesebb települések össznépességének megoszlását is az egyes kategóriák között, s összességében csökkentette az alföld területén a 10 ezernél népesebb településekben lakó emberek számát. 17. sz. táblázat A 10 ezernél népesebb alföldi települések változása városkategóriánként (1941—1960) A települések száma Összes népességük Egy településre jutó átlag 1941 1960 1941 1960 1941 1960 10—25 ezer lakos között 46 44 601 132 619 845 13 068 14 087 25—50 ezer lakos között 18 12 563 370 379 893 31 298 31 658 50 ezer lakos felett 6 6 523 290 456 156 87 215 76 026 Összesen 70 62 1687 792 1455 894 24 111 23 482 Az egyes kategóriák össznépessége más és más okok miatt változott. A legkisebbeké, noha az ide tartozó települések száma is csökkent, a cserélődés jellege miatt növekedett: ide süllyedt le hat, ebben a kategóriában népesebbnek számító, s innen került ki kilenc, 1941-ben is kis lélekszámú település (felkerülni pedig csak egy kisebb került fel). A középső kategória jelentős gyengülése az innen lesüllyedt hat város számlájára írandó, míg az 50 ezer felettieké elsősorban külterületeik elcsatolásával magyarázható. A népesség fogyása, vagy legalábbis a negatív előjelű vándorlási különbözet elsősorban a lassan iparosodó, mezőgazdasági jellegüket erősebAz 1941. évi népszámlálás 2. és az 1960. évi népszámlálás megyei kötetei alapján.