Belényi Gyula: Az alföldi városok és a településpolitika 1945-1963 - Dél-Alföldi évszázadok 7. (Szeged, 1996)

IV. GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM 1948-1963 - 2. A paraszttársadalom átalakulása

val közelebb álltak az egyéni, mint a termelőszövetkezeti gazdálkodáshoz. A szak­szövetkezetek szervezését 1960 októberétől tette nagyobb mértékben lehetővé az MSZMP, amikor megengedte, hogy a szőlőtermelő vidékeken olyan szövetkezete­ket szervezzenek, amelyek csak a szántókat művelik közösen, a szőlőket egyéni művelésben hagyják. i*o E határozat nyomán különösen a Duna-Tisza közén alakult sok szakszövetkezet, amit magyaráz, hogy 1959-ben egyedül Bács-Kiskun megye rendelkezett az ország szőlőterületének 28 %-ávalJ4i Az extenzív iparosítás és a parasztgazdaságok kollektivizálása együttes hatásá­ra az 1940-es évek vége és az 1960-as évek vége közötti két évtizedben alapvető át­alakulás zajlott le a tízezernél népesebb alföldi települések népességének foglalko­zási szerkezetében. Mint a 16. sz. táblázatból látható, a mezőgazdasági népesség csökkenése és az ipari népesség hasonlóan gyors ütemű növekedése — e folyamat fő jellemzői — a tízezernél népesebb alföldi települések esetében regionálisan (me­gyék szerint) kiegyenlített volt, látványos kiugrás, vagy lemaradás nem történt. 16. sz. táblázat A 10 ezer lakosnál népesebb települések foglalkozási összetételének változása az Alföldön 1949—1970 közöltté A települések terüle­ti elhelyezkedése megyék szerint Mezőgazdasági népesség Ipari és építőipari népesség Egyéb foglalkozású népesség A települések terüle­ti elhelyezkedése megyék szerint 1949 1960 1970 1949 1960 1970 1949 1960 1970 Bács-Kiskun 61,0 39,6 30,3 15,8 26,8 39,5 23.2 33,6 30,2 Békés 57.2 42,0 33,0 19,7 25,8 37,4 23,1 32,3 29,6 Csongrád 47,6 26,5 23,0 21,3 31,3 42,2 31,1 42,2 34,8 Hajdú-Bihar 49,6 35,8 27,4 18,6 26,4 37,4 32,9 39,8 35,2 Pest 54,5 34,3 29,4 18,7 30,2 40,6 26,9 35,5 30,0 Szabolcs-Szatmár 41,1 32,3 21,1 21,7 26,4 38,0 37,2 41,4 40,9 Szolnok 53,7 38,0 32,0 20,8 27,9 38,7 25,5 34,3 29,3 Összesen 52,9 35,9 28,2 19,3 27,6 39,1 27,8 36,5 32,7 A mezőgazdasági népesség csökkenése a legnépesebb városokban volt a leg­gyorsabb ütemű. 1949-ben még e városok összlakosságának kétötöde élt a mező­140 MSZMP határozatai 1956-1962. 569. o. 141 LUKÁCS-UJVARY 1961. 433. o. M2 JQ 4 9 £ y j népszámlálás 8., az 1960. évi és az 1970. évi népszámlálások megyei kötetei alapján.

Next

/
Thumbnails
Contents