Belényi Gyula: Az alföldi városok és a településpolitika 1945-1963 - Dél-Alföldi évszázadok 7. (Szeged, 1996)
IV. GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM 1948-1963 - 2. A paraszttársadalom átalakulása
elemzés megállapította „a kisparasztok száma ... állandóan növekedett".i32 Másrészt nyitott volt olyan értelemben is, hogy az e rétegből kikerültek száma is igen tekintélyes volt: 1955-ben például országosan 80 ezer olyan tsz-tagot tartottak nyilván, aki 1-5 kat. holdas földterülettel lépett a termelőszövetkezetbe.!33 Emellett már 1949-től kezdődően tömegesek voltak a földfelajánlások, kezdetben elsősorban az újbirtokosok köréből. Többségük kilépett a mezőgazdaságból, és más gazdasági szektorban helyezkedett el. Adataink szerint például Szegeden és környékén 1951ben öt hónap alatt 246 újbirtokos mondott le a 600/1945-ös rendelet alapján juttatott földjéről. Ezeknek éppen egyharmada más foglalkozás választását jelölte meg a lemondás indokául. Arányuk azonban ténylegesen magasabb lehetett, hiszen a lemondás egyéb indokai („magas adó", „a művelés nem kifizetődő") nem utalnak a foglalkozás megőrzésére, vagy megváltoztatására. 134 1 952-ben jelentősen megnövekedett a mezőgazdálkodásnak hátat fordító szegényparasztok száma. Baján például már az állami tartalékterületeket is „egyre nehezebbé vált" kishaszonbérbe adni — panaszolták a helyi tanács vezetői a Földművelésügyi Minisztérium illetékeseinek —, „mivel a bajai dolgozó parasztok számottevő része a saját, valamint a haszonbérbe vett földterület felajánlását ... tervezi és Sztálinvárosban, valamint egyéb helységek ipari üzemeiben, bányákban stb. kíván elhelyezkedni ".i 35 A kilépési mobilitás gyorsulásának hasonló gazdaság- és agrárpolitikai okai voltak, mint a gazdagparasztság esetében: a magas adó-, beszolgáltatási és egyéb terhek és a gazdasági felszerelés hiánya következtében a gazdálkodás nem volt kifizetődő. (A termelési eszközök hiánya rejtettebb, de szintén fontos ok volt a termelési kedv elvesztésében. 1953 őszén Bács-Kiskunban — szólt egy, az MDP KV-nek szánt jelentés — „mezőgazdasági gépeket úgyszólván egyáltalán nem lehet kapni". A bajai Vasnagykereskedésben egy szecskavágón kívül semmi egyéb nem volt található; négy kiskereskedelmi boltban egy szőlőprés volt eladó csupán — tette hozzá a jelentéstevő.) 136 Terhes volt továbbá az állami gazdaságirányításnak az a rendszere is, amellyel a tanácsok hatóságilag próbálták meg minden egyes parasztgazda számára előírni egyebek mellett a növénytermelés és az állattartás arányát, a vetésszerkezetet, hogy mást ne is említsünk. A gazdaság „egyetlen nagy terv" alapján, tervlebontással történő irányítása a gyakorlatban bürokratikus, a piaci szabályozást kiiktató eszközök alkalmazásához vezetett, s végeredményben olyan viszonyokat próbált meghonosítani, amelyeket az alföldi városok önálló döntésekhez szokott, maga-ura parasztjai nagyon sérelmesnek éreztek. Gazdálkodásuk ugyanis sok évtizeddel korábban elérte már azt a fejlettségi szintet, hogy a vetésszerkezettől az 132 OT Tük. 427. d. A termelőszövetkezeti mozgalom helyzete és fejlesztésének irányelvei d. n. ° 9 ®- U.o. 134 Az említetteken kívül a lemondások több mint 40 %-a öregség és betegség indokával történt. — CsML CsMT Mezőgazdasági Osztálya Földbirtokrendezési Csoportja ir. 1950. 22. d. Statisztikai jelentés a tagosításról. m UMKL FM Földbirtokrendezési Főoszt. ir. XIX-K-l-y. 1319. d. (1952. augusztus 27-i feljegyes) Pl A 276. f. 94/552. e. Jelentés Bács-Kiskun megyéből (1953. november 18.)
