Belényi Gyula: Az alföldi városok és a településpolitika 1945-1963 - Dél-Alföldi évszázadok 7. (Szeged, 1996)

IV. GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM 1948-1963 - 2. A paraszttársadalom átalakulása

társadalmában fontos pozíciókkal rendelkező, gyakran vezető szerepű réteg teljes felszámolása volt.107 Mint a 25 kat. hold feletti birtokkal rendelkezők kapcsán utaltunk rá, 1948 előtt ez a réteg az alföldi városokban jóval izmosabb volt, mint országosan. Még inkább megerősítik ezt az 50 kat. hold feletti, tehát a kifejezetten módos gazdákra vonatkozó adatok: 1949-ben az ország összes ilyen gazdaságának 1/3-a alföldi vá­ros határában terült el.'os Ez a réteg a számából és a kezén lévő földterület, állatál­lomány és gazdasági felszerelés nagyságából következő gazdasági ereje mellett az 1940-es évek végéig sokat megőrzött társadalmi hegemóniájából — magatartásmin­tái, értékrendje irányadónak számított különösen a kisebb agrárvárosok társadalmá­ban — és politikai befolyásából is. Legkorábban azonban éppen ez utóbbi területe­ken kezdődött meg visszaszorulása, hiszen legismertebb politikai exponenseik egy része még a tulajdonképpeni „kulákpolitika" megkezdése előtt kiszorult előbb a Kisgazdapártból, e réteg 1944—1947 közötti fő politikai szervezetéből, majd magá­ból a politikai életből is. Ilyen, országosan ismert, az FKGP-ben, majd részben a különböző ellenzéki párttömörülésekben tevékenykedő politikai figurák voltak pél­dául a debreceni Vásáry testvérek, a szegedi Nagyiván János, vagy a békési B. Szabó István.i°9 Az alföldi városok helyi politikai életében 1948 második feléig még — egyre gyengülő — szerepet játszó FKGP-szervezetek 1948—1949 fordulójá­ra elvesztették politikai súlyukat, majd rövidesen megszűntek. Ahol pedig, mint Szeged-Alsóközponton (1950 végétől önálló községként neve: Mórahalom) a volt FKGP tagok a hatósági tilalom ellenére viszonylag rendszeresen továbbra is talál­koztak, ott súlyos megtorlás vetett véget annak. Dobó Gyulát, az Ideiglenes Nem­zetgyűlés, majd az 1945-ben megválasztott parlament képviselőjét és a Kisgazda­párt volt helyi szervezetének további nyolc tagját az AVH 1953-ban letartóztatta. Két embert halálra (Dobó kegyelmet kapott), egyet életfogytiglanra és a többieket is súlyos börtönbüntetére ítélték, no Ezzel párhuzamosan gyors ütemben bontako­zott ki a gazdagparasztság által képviselt értékrend, hagyományok és társadalmi ideálok visszaszorítása is. E réteg gazdasági korlátozása, majd lényegében teljes felszámolása 1949-től kezdve gyorsult fel. Annak illusztrálására, hogy ezt megelőzően milyen gazdasági erővel rendelkezett, érdemes egy nagyobb parasztgazdaság 1948. évi állapotát kö­zelebbről szemügyre vennünk. Ez az árutermelésre berendezkedett makói gazdaság 98 kat. hold területen gazdálkodott. Gazdasági tevékenységében a növénytermelés játszott vezető szerepet, vetésszerkezetében a szemtermelés (búza, árpa, kukorica) mellett olyan kifejezetten piaci értékesítésre szánt növények játszottak vezető szere­pet, mint a hagyma, a gyökér, a sárgarépa és a mák stb. Noha a felszereltségen és az állatállományon a harmadfél esztendő előtti háborús károk nyoma még érezhető 107 A kulákpolitika történetére Id.: ORBÁN 1968. és KÁvÁsr é.n. (1991). 108 1949. évi népszámlálás 3. 109 Részletesebben ld.: VIDA 1976. és IZSÁK 1983. A kisgazdapárti politikusok életrajzait ld. VlDA—VÖRÖS 1991. 110 HL. I. 0068/1953. sz. Dobó Gyula és társai perének ir.

Next

/
Thumbnails
Contents