Belényi Gyula: Az alföldi városok és a településpolitika 1945-1963 - Dél-Alföldi évszázadok 7. (Szeged, 1996)
IV. GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM 1948-1963 - 2. A paraszttársadalom átalakulása
alföldi településekben is az 1960-as évek elejére zárult le. E folyamat részletes áttekintésére természetesen nem vállalkozhatunk, mert az szétfeszítené jelen munka kereteit. Arra szorítkozunk csupán, hogy a parasztgazdaságok 1961-ben befejezett átszervezését közvetlenül követő állapotot a tsz-ek és tagjaik száma alapján összefoglalóan bemutassuk. 15. sz. táblázat A 10 ezernél népesebb alföldi települések termelőszövetkezeti taglétszáma, 1963 80 Megye A tsz-ek Megye száma taglétszáma átlagos taglétszám Bács-Kiskun 54 17 350 321 Békés 65 28 559 439 Csongrád 33 15 629 474 Hajdú-Bihar 62 26 489 427 Pest 19 11 034 581 Szabolcs-Szatmár 24 7 303 304 Szolnok 61 27 077 444 Összesen 318 133 441 420 Többször utaltunk rá, hogy az extenzív iparosítás és a mezőgazdaság erőszakos kollektivizálása nem csupán a társadalmi mobilitást, de egyben a belső migrációt is tömegessé tette. Az országon belül délről északra és keletről nyugatra mindenekelőtt a fővárosba és környékére, másodsorban a vidéki iparosítási centrumokba irányuló vándorlás főszereplői, túlzás nélkül állítható, az alföldi emberek voltak. 1960-ban 1,55 millió 11 éves vagy annál idősebb lakos élt Budapesten. Közülük 1949-ben 240 ezer fő nem a fővárosban, vagy annak peremvidékén lakott, hanem az ország más részein. Ennek a közel negyedmilliós tömegnek majdnem a fele, 118 ezer fő az Alföld (Pest megye délkeleti területeit nem számítva) hat megyéjében élt.sí A társadalom földrajzi értelemben vett mobilitásának felgyorsulása önmagában egyáltalán nem tekinthető valaminő káros jelenségnek. A 20. század derekán azonban a magyar társadalom ilyen jellegű mobilitása — most nem is beszélve a háborúk és az azokat közvetlenül követő időszakok kényszer-mobilitásairól — túlzott A megyék Fontosabb statisztikai adatai 1963 alapján. 1960. évi népszámlálás 9. és az 1960. évi népszámlálás megyei kötetei alapján.