Belényi Gyula: Az alföldi városok és a településpolitika 1945-1963 - Dél-Alföldi évszázadok 7. (Szeged, 1996)

IV. GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM 1948-1963 - 1. A gazdasági alapfunkciók átalakulása: az iparfejlődés problémái

12. sz. táblázat A 100 munkásnál többet foglalkoztató üzemek megoszlása megyék és szektorok szerint, 196334 Megye Minisztériumi Tanácsi Szövetkezeti Együtt Megye ipar munkáslétszáma Együtt Bács-Kiskun 13 840 4000 1 192 19 032 Békés 11 974 838 1 317 14 129 Csongrád 23 758 2 434 1 969 28 161 Hajdú-Bihar 15 139 1 721 300 17 160 Szabolcs-Szatmár 4 049 1 458 658 6 165 Szolnok 15 006 730 1 113 16 849 Összesen 83 766 11 181 6 549 101 496 Csongrád megye (és Szeged) elsősorban ipara sokoldalúságának köszönhette, hogy a gyáripari foglalkoztatottak tekintetében megőrizte vezető helyét, s nem egykét nagyüzemnek. Egy, az 1950-es évek végén készült felmérés országosan összesítette a népgazdaságilag fontos ipari termékek gyártási helyét. Ezen a listán Szeged 18, Debrecen 11, Martfű 6, Szolnok és Kecskemét 4-4, Nagykőrös neve pedig három ízben szerepel.35 Ugyanakkor a legnagyobb alföldi üzemek területi elhelyezkedésében igen jelentős módosulás történt az 1952—1963 közötti 11 évben: a foglalkoztatotti létszám szerinti sorrend első tíz vállalata közül négy működött Debrecenben, s csak kettő Szegeden (Szolnokon, Martfűn, Kecskeméten és Baján l-l).36 Ez pedig alapvetően az 1940-es évek végétől megvalósított ipartelepítések és vállalatbővítések következménye volt. A munkáslétszámot és a termelési értéket tekintve az Alföld három legnagyobb vállalata a Martfűi Tisza Cipőgyár (5152 alkalmazott és 630 millió Ft termelési érték), a szegedi Kenderfonó és Szövőipari Vállalat (4853 alkalmazott, 609 millió Ft termelési érték) és a debreceni Gördülőcsapágy Művek, a GÖCS (4034 alkalmazott, 659 millió Ft termelési érték) voltak.37 Ezek közül a GÖCS az 1950-es évek elejének egyik új és sikeresnek mondható alföldi beruházása volt; a másik két vállalat bővítő jellegű beruházásoknak köszönhette, 34 A hat alföldi megye „Fontosabb statisztikai adatai 1963" c. kiadványok alapján. A gyáripar túlnyomó részben a tízezernél népesebb településekben helyezkedett el, jelentós kivételt ekkor is csak Martfű képezett. Ezért a megyei adatokból nagy pontossággal következtethetünk e települések gyáriparának helyzetére. 35 UMKL Az Országos Energiagazdálkodási Intézet ir. 2. d. Magyarország 1957—1960-ig elvégzett regionális vizsgálatának összefoglalása I. 72—75. o. ~° A megyék „Fontosabb statisztikai adatai 1963" alapján. 37 I.m.