Belényi Gyula: Az alföldi városok és a településpolitika 1945-1963 - Dél-Alföldi évszázadok 7. (Szeged, 1996)
III. A VÁROSFEJLŐDÉS POLITIKAI FELTÉTELEINEK GYÖKERES ÁTALAKULÁSA 1948 UTÁN - 5. Településpolitikai korrekciók 1957-1963
szocialista mezőgazdasági üzem- és településhálózat központjainak kijelöléséhez" is. Az ország területén kilenc, ebből három alföldi régió kialakítását javasolták, anélkül azonban, hogy a 19 megyés területi igazgatási beosztáson változtatni kívántak volna, tehát e régiók nem lettek volna igazgatási, hanem csupán területi gazdasági és urbanisztikai egységek, az alábbi központokkal: 1. Budapest. 2. Miskolc 3. Székesfehérvár 4. Pécs 5. Győr 6. Szolnok 7. Szeged 8. Debrecen 9. Nagykanizsa.'92 Az ÉM szakemberei országosan két fő megoldandó feladatot, mint „megváltoztatandó örökséget"'93 neveztek meg: 1. A városhálózat belső aránytalanságainak csökkentését. Ezen belül a főváros és a vidéki városok közötti különbségek mértékét bírálták szokatlan határozottsággal: „Budapestnek az ország túlcentralizáltsága következtében előállott túlzsúfoltsága és túlnővekedése, és a vidéki városok ezzel együttjáró hátramaradottsága az ország legsúlyosabb következményekkel járó aránytalansága", amelyet feltétlenül mérsékelni kell.'94 2/ Az Alföld településrendszerének átalakítását: „Az Alföld nagy falvas-tanyás településhálózata a nagyüzemi gazdálkodás akadályát képezi, mert a tanyákkal teleszórt területén nagy összefüggő mezőgazdasági művelési területek nem alakíthatók ki, másrészt mert a meglevő óriási falvak egymástól olyan távolságra vannak, hogy a mezőgazdasági területek egy részétől is távol fekszenek. "i95 Az összefoglaló elemzés egy másik helyén ehhez azt tették hozzá, a „mezőgazdaság szocialista átszervezése nyomán várható az Alföld tanyavilágának végleges felszámolása".'96 Megint másutt pedig azt hangsúlyozták: a 7000 lakosnál, illetve 20000 kat. holdnál nagyobb falvak, illetve „mezővárosok" lakosságát „decentralizálni" kell, hogy a közlekedési távolságok és így a mezőgazdaság szállítási költségei csökkenjenek.'97 (A szerzők a 3000 lakos körüli falvakat tartották ideális mezőgazdasági településnek, és távlatilag mind a sajátos alföldi településrendszert, mind a dunántúli aprófalvas vidékeket ilyen falvak hálózatává szerették volna átalakítani.) Ezzel az országos összefoglaló elemzéssel párhuzamosan, a 2030/1958 (IV. 15.) sz. M.T. rendeletnek megfelelően elkészültek az egyes régiók ún. településhálózati alaptervei is. A budapesti, a borsodi és a baranyai régiók után 1960-ban fejezték be az alföldi nagyrégió vizsgálatainak szöveges összegzését.'98 E vázlatos alapterv 6,4 millió kat. hold terület természeti és településföldrajzi, továbbá gazdasági sajátosságait elemezte, a tulajdonképpeni hat alföldi megyén kívül vizsgálva a ceglédi alrégió , a Füzesabonyi és a Hevesi járás területét is. Ezen a területen az ország kilenc régiójából három kialakítását látták indokoltnak Szeged, Debrecen és Szolnok székhelyekkel. A régiókon belül összesen 29 alrégiót 192 Regionális vizsgálat 1960. 9. fejezet. 193 U.o. 510. o. 94 U.o. 543.0. 195 U.o. 537. o. l * U.o. 512. o. 197 U.o. 537-539.0. 198 UMKL XXVI-D-8-c. 2. d. VATERV. A Nagy-Alföld (Duna-Tisza köze és Tiszántúl) településhálózati alapterv vázlata (1960)
