Blazovich László - Géczi Lajos: A Telegdiek pere 1568-1572 - Dél-Alföldi évszázadok 6. (Szeged, 1995)

REGESZTÁK

királyi ember Jakabnak, a csanádi kápt. karpapjának a jelenlétében három vásáron való kikiáltással hívta perbe őket 1331. december 7-én Csanádon, december 10-én Besenyőn, december 19-én (12-én?) pedig Révkanizsán. Miután Lampert, Pál mr. ügyvédje az újabb időpont, 1332. január 15­e után 15 napot várt, és Miklós valamint János nem jelentek meg, az ország­bíró Kemecse birtokot Pál mr-nek ítéli, Teodor fiait pedig fővesztésre ítéli, és valamennyi birtokuktól megfosztja őket kétharmad részben az országbíró, egyharmad részben pedig Pál mr. javára. Az országbíró elrendeli, hogy a ha­tárjárás után Pál mr-t Kemecse birtokba Zalai Miklós fia Péter királyi ember az aradi kápt. bizonysága mellett iktassa be. Az aradi kápt. okleveléből, ame­lyet Nagy Balázs, Pál mr. ügyvédje mutatott be az országbírónak, kiderült, hogy Pál mr-t és rokonait (ld. az oklevelet) Kemecse birtokába ellentmondás nélkül beiktatták. D. in Wissegrad in quind fe. B. Georgii mart. 1332. Á.: II. János király 1570. december 1. > Báthori István erdélyi vajda 1572. május 29. (Dl. 322., NRA. 872. 65., 22. §) K.: ­Megj.: Fekete Nagy A. 132—138. 1333. március 7. Visegrád Pál országbíró tudatja, hogy amikor Serephil fia Tamás királyi ember a váradi kápt. emberének, Balázs papnak a bizonysága mellett a határjárás után a Szatmár megyei Lászlótelke, más néven Onad birtokba Csanád eszter­gomi érseket, ugyanazon hely örökös ispánját be akarta iktatni, Jakab fia Domonkos és Mihály fia János a birtok felére nézve ellentmondtak, ami miatt 1333. január 8-ra perbe lettek híva. Az első időpont címén elhalasztott ügyet február 24-én kezdték tárgyalni, amikor Miklós, az esztergomi érsek főjegy­zője az alábbi módon adta elő Domonkossal és Jánossal szemben a tényállást: Amikor az érseket 1322-ben mint örökös nélkül elhalt ember birtoká­ba beiktatták, nem mondott ellen senki. Nyolc év múlva akkor még egri püs­pökként tiltakozott Magyar Pál mr. beiktatása ellen, a király ekkor a Pál mr. részére tett adományt visszavonta, és a birtokot Csanádnak ítélte, ugyanakkor Pált az ügyben örök hallgatásra ítélte. Amikor Fülöp nádor Békés megye szá­mára bírósági közgyűlést tartott, Csanád érsek, akkor egri püspök Onad bir­tokot más birtokai mellett magáénak mondta, és annak használatától minden­kit eltiltott, így a birtokot elfoglalva tartó Domonkost és Jánost is, akik a vá­radelőhegyi konvent nyílt ügyvédvalló oklevelét mutatták be, és a váradi kápt. privilegiális oklevelével bizonyították, hogy a birtok északi, Piskolt felé eső felét vásárlás címén bírják, a váradi kápt. egy másik oklevelével pedig bizonyították, hogy ezen birtokrésztől az érseket eltiltották, de erre vo-

Next

/
Thumbnails
Contents