Blazovich László - Géczi Lajos: A Telegdiek pere 1568-1572 - Dél-Alföldi évszázadok 6. (Szeged, 1995)

REGESZTÁK

iiatkozöan semmiféle bírósági ítéletet nem tudtak bemutatni. Mivel az érsek bizonyítékaiból kiderült, hogy a birtokot a királytól kapta, és abba öt ellentmondás nélkül beiktatták, az érsek az említett közgyűlésen mindenkit eltiltott a birtok használatától, Domonkos és János pedig nem tudták bizonyítani, hogy akár az érsek, akár Magyar Pál beiktatása idején ellentmondtak volna. Az országbíró bírótársaival: Tamás erdélyi vajdával, Osl fia Domonkos veszprémi ispánnal, Miklós zalai ispánnal, István lovászmesterrel és más nemesekkel Onad birtok északi, Piskolt felé esó fele részét Csanád érseknek és örököseinek ítéli, Domonkost és Jánost pedig mint hatalmaskodókat fóvesztésben és összes birtokaik elvesztésében marasztalja el, amelyekből két rész az országbírót, egy pedig az érseket illet. D. in Wyssegrad 12. die oct. praedictarum (oct. diei Cinerum) 1333. Á.: II. János király 1570. december 1. > Báthori István erdélyi vajda 1572. május 29. (Dl. 322., NRA. 872. 65., 12. §) K.: 1334. július 3. I. Károly király Töttös és Vesszős Bars megyei ispánok és lévai várnagyok kérésére új és autentikus kettős pecsétjével ellátott privilegiális oklevélben átírja és megerősíti saját 1325. április 14-i, később az erdélyi hadjáratban elveszett középső pecsétjével lepecsételt oklevelét, amelyben átírta Lampert országbíró 1323. december 10-én Akács, Szentmiklós és Moharéve ügyében kiadott oklevelét. Kelt Tatamér fehérvári prépost, alkancellár keze által 1334. V. Non. Iuli. E.: Dl. 76 484. (Zichy cs. lt. 211. A. 129.) Á.: Garai Miklós nádor 1382. május 16. > II. János király 1570. december 1. > Báthori István erdélyi vajda 1572. május 29. (Dl. 322., NRA. 872. 65., 21. §) K.: Z. I. 424—427. eredeti alapján. R.: Doc. Trans. Veacul XIV, III. 324. (román nyelvű). 1343. április 27. I. Lajos király a Csanád nb. Csanád esztergomi érsek kérésére apjának, I. Károly királynak és neki nyújtott szolgálatai fejében és különösen azért, mert megkoronázta, az érsek és atyafiai örökölt birtokainak szomszédságában fekvő Csanád megyei Tárnok nevű faluját a Szt. Mihály arkangyal tiszteletére épített kőtemplommal és a Maroson lefelé és fölfelé