Blazovich László - Géczi Lajos: A Telegdiek pere 1568-1572 - Dél-Alföldi évszázadok 6. (Szeged, 1995)

BEVEZETŐ

Itt olyan ítélet született, hogy az említett oklevelek másik példányait a fejedelem oklevelébe foglalva a fejedelmi bíróság pecsétje alatt az ítélőmesterek előtt alperes eskü letevése mellett adja át felperesnek február 19-én. Wesselényi Miklós ítélőmester február 20-i jelentéséből azonban kiderült, hogy Szentmiklóssy Balázs ura, Telegdi Mihály nevében visszafizessél élt, ami után még ugyanazon törvénykezési időszakban az ügyet március 15-re a fejedelem bírói széke elé rendelték halasztással, ahol a két fél ügyvédjei megjelentek és Wesselényi ítélőmester visszaűzésről szóló oklevelét bemutatták. Wesselényi leírja, hogy a visszaűzésre azért került sor, mert Telegdi Miklós nem akarta átadni a nála lévő okleveleket Telegdi Mihálynak, és ezért Mihály sem adta át az okleveleket átírásásra az ítélőmesternek, a másik példányokat pedig Miklósnak. A felperes ügyvédje ezek után a visszaűzés fejében elégtételt és magyarázatot követelt, amelyre az alperes ügyvédje a bírónak és a másik félnek pénzben teljes elégtételt adott, és kifejtette, hogy az oklevelek, amelyeket felperes követelt, magánál felperesnél vannak, pedig eskü mellett át kellett volna adnia őket alperesnek, így hát azokat az alperesnek bemutatni, és másik példányaikat felperesnek átadni nem áll módjában, és nem is tartozik. Felperes ügyvédje válaszában követelte az oklevelek bemutatását és másik példányaik átadását, majd mindkét fél méltányos ítéletet kért. A bíróság úgy ítélt, hogy mivel az Erzsébet napot követő törvénykezési időszak során az alperes, Telegdi Mihály ügyvédje kötelezte magát az oklevelek bemutatására, azért az ügyvédszó visszavonása nélkül az továbbra is érvényes, és az említett okleveleket a következő törvényszéken be kell mutatni, valamint azok másik példányait majd át kell adni. Az ítélet ellen Telegdi Mihály ismét fellebbezett a fejedelem személyéhez, aki az ügyet az 1570. május 21-től Tordán tartott részgyűlésen május 26-án tárgyalta, ahol úgy ítélt, hogy a korábbi ítéletet minden pontjában és záradékában érvényesnek tartja, és erről a fejedelem 1570. május 27-én Tordán oklevelét is kiadta. Ezek után Telegdi Mihály 1570. október 27-én vállalta az oklevelek bemutatását és az eskü letételét, majd a fejedelem előtt mintegy 75 oklevelet bemutatott, továbbá az esküt letette. A fejedelem ezek után 1570. december 1-i keltezéssel a felperes ügyvédjének kérésére az okleveleket a felperesnél lévők kivételével saját oklevelében átíratni és bírói függőpecsétjével lepecsételtetni rendelte. A per lefolyásának ismeretében néhány megfigyelést tehetünk az erdélyi fejedelmi bíróság szervezetére és működésére, valamint a peres eljárásra vonatkozóan. A korabeli magán- és kötelmi jogot illetően a pernek számunkra kevés a hozadéka, hiszen az oklevelek birtoklásáról van csak szó, ennek korabeli helyzetére pedig kitértünk. Amint a perből kiderül, az egykori vajdai szék helyébe lépett a fejedelem ítélőszéke, amelyhez mint legfelsőbb fórumhoz nemcsak az erdélyi