Gilicze László - Kormos László: Kis Bálint: A Békés-bánáti református egyházmegye története - Dél-Alföldi évszázadok 5. (Békéscsaba - Szeged, 1992)
Függelék: Kis BÁLINT javaslatai a nemzeti iskolák és a Debreceni Református Kollégium reformja érdekében
a főiskolák tanítóit méltatlanul vádoljuk. Mert a görbén nevelt fát nagy korában nem lehet egyenessé tenni. Ellenben, ha a szülei háztól s a kisebb iskolákból jólnevelve küldetnek a felserdült ifjak a főbb iskolákba, könnyű lesz azokat atyáskodva is a jóba elővinni és megerősíteni, meg lévén mír a gyengébb időben ennek alapja vetve. 2. Mivel mindenek változók a világon, változik a társaságoknak állapotja, változnak az emberek is, szükség hát, hogy a társaságok kormányozói ehhez alkalmazzák magukat. Amely törvények alkalmatosak voltak valamely nemzetet meggazdagítani, nem alkalmatosak abban megtartani. Az olyan bánásmód, mely ezelőtt 300 esztendővel, rendben tartotta a magyart, a mai időben revolutiót szülne. Nem mindenkor az a rendszer a legjobb, amely a legigazabb, hanem amelynek elfogadására az emberek legalkalmasabbak. Miután tehát szinte 200 esztendeig próbáltatott mind a keményebb, mind a lágyabb törvények szerinti bíráskodás a tanuló ifjúság rendben tartására, és látjuk mindegyiknek elégtelen voltát, próbáljuk a szelíd szeretettel való atyáskodást is, melyhez illőnek tartanám, ha az eddigi fennhangon írott, az okokat elhallgató, s büntetéssel fenyegető bírói sic volo sic iubeo így akarom, így parancsolom) helyébe, egy jó atyának fiát szeretőjóllétére szívesen igyekező jó intései, tanácsadásai köttetnének útmutatóul az ifjak lelkére, előadván szívből származott együgyű szóval az atyai jó intéseknek okait, a tapasztalás után elismert hasznait, s illendőségét; a rossz cselekedeteknek káros gyalázatos voltát. Ezek a jó intések pedig csak általánosok lennének, mellyel magokba foglalnák a tanuló ifjaknak Isten, maguk, és mások iránti kötelességeket, mindenkor mellé tévén az okosságnak a tapasztalásból vett serkentő indító okait, mert mint Peel monda az ánglus törvényekről „a törvényeket csak közös okfőkre vitel által lehet a sok szeméttől megtisztítani", ezt ki kellene nyomtattatni, és minden ifjat a főiskolai tanulás kezdésében ezzel megajándékozni, meghagyván: hogy ezt ne csak megolvassa, hanem meg is tanulja és idő múlva ebből meg kellene kérdezni, ha tudja é. Ezen kívül minden szenior tételkor az új szenior ebből vett matériáról tartson beszédet. A fél esztendei tanítások mindenkor isteni tiszteleten kezdődjenek, Jövel Sz. Léleknek éneklésével és könyörgéssel, amikor a homiletica professzora, ki a Collegium papja is, tartson erkölcsi tanítást a tanulókhoz, és egyszersmind a nyomtatásban lévő atyai intéseket, tanácsadásokat olvassa fel, és a szeniorral azoknak neveit, kik a múlt fél esztendőben szorgalmas tanulók és feddhetetlen életűek voltak, olvastassa el, egynéhánynak jutalmat is adasson, intvén a többieket ezeknek példája követésére, hogy más alkalommal ők is dicséretet és jutalmat nyerhessenek. 3. Professzoraik iránti fiúi tiszteletre, engedelmességre, jó intéseiknek, rendeléseiknek megfogadására, oktatásaikra való szíves figyelmezésre, becsületeknek, jó híreknek védelmezésére kell az ifjakat lelkesíteni, mind a szüléknek, mind a főtiszteletű szuperintendeciának és curatoratusnak: mert ha tapasztalja az ifjú, hogy szülei és az iskola felügyelői, becsülettel, tisztelettel nem viselik magukat
