Gilicze László - Kormos László: Kis Bálint: A Békés-bánáti református egyházmegye története - Dél-Alföldi évszázadok 5. (Békéscsaba - Szeged, 1992)

KIS BÁLINT ÁLTAL KÉSZÍTETT MUNKA KÉZIRATBAN ÖSSZEÁLLÍTOTT TELJES FOGLALATJA - Kis BÁLINT: A szentesi reformáta ekklésia históriája. A szentesi reformáta ekklésia állapotja (Szemelvények) - Második kötet

is alkalmaztatik, tehát a céhek közös kasszájából készüljön. Ilyen módon engedni kellett a hatalomnak, mind az ország törvényeinek, mind az ennek védelme alatt levőknek. ítélje meg az értelem: lehet-e ez az áldozat az igaz Isten előtt, mikor a hatalmas a szegény szomszédjának erővel elvett bárányát teszi az ő oltárára?! Egyébként az ekklésiánk nyugodalmas állapotban volt, és ez az egy-két csepp keserűség csak megkóstoltatta velünk azt a poharat, melyet régi atyáinknak seprőstől kellett üríteni. Külső állapotára nézve szembetűnő volt ekklésiánknak előmenetele ebben az időben. Templom, torony, fiúk iskolája, két leányiskola, a kisebbik lelkészlakás, kántorlakás, ispotály, magtár, mind ekkor készült. Száz esztendő alatt alig épített ez az ekklésia annyit, amennyit épített e 25 esztendő alatt. 274 000 Ft-nál többet költött el az ekklésia az építésekre és egyéb szükségekre, azonban egyetlen család sem lett szegényebb emiatt. Sőt inkább úgy látjuk, hogy azok haladtak előbbre, akik az ekklésiának többet adtak, többet szolgáltak. Hálátlan lenne a maradék, ha az ez időben élteknek az érdemeit el nem ismerné és azoknak, kik érette ennyit munkálkodtak, emlékezetüket s poraikat nem áldaná. A tudományokban is örömmel elismerhető előmenetelt tettek e korszak emberei. Az iskolák a körülményekhez képest jó állapotban voltak. De az alacsonyabb osztályok tanítóinak csak olyan fizetésük volt, hogy csupán nőtlen, vagy csekély tehetségű ifjú fogadhatta el. Majd minden esztendőben újabbak lettek, akik vagy soha nem próbálták a tanítást, vagy ha próbálták is, rosszul. Mire beletanultak a tanításba, más tapasztalatalanok jöttek helyükbe. A temetésekre járás is sok időt elvett tőlük, mint a rektor tanítványaitól is, de mégsem volt itt a 25 esztendő alatt egy olyan rossz tanító sem, akinek száz tanítványi közül csak 10 lett volna olyan, aki meg ne tanult volna olvasni, írni és számokat meg ne ismerte volna. Magasabb osztályokban is a kiszabott tudományokat megtanulták. A mostani 30—40 esztendős emberek között, kik már ennek az időnek növendékei, sokat lehet találni jó írókat, jó számolókat s vallásukról értelmesen gondolkozni tudókat. A könyveknek megszerzését és olvasását azonban mindeddig úgy nézik embereink, mint könnyen elhagyható dolgot. Sok háznál egyéb könyvet nem lehet találni, mint zsoltárt, kalendáriumot, valami olcsó imádságos könyvecskét. Akiknek iskolába járt gyermekeik voltak, a hazavitt rongyos könyvekkel szaporítják a házi könyvek számát. Ahol pedig nőtlen ifjak és férjhez menendő lányok vannak, azok vesznek: Kádár históriáját, Árgirus históriáját, Hét szép világi énekeket, Csíziót, Álmos-könyvet, Szerencsekereket, Ludas Matyit, a Szép Juhásznét s más efféléket, melyekkel téli estéken mulatják magukat. Sok háznál vannak bibliák is, keresztyén tanítások és más kegyes könyvek. Vannak egynéhányan olyanok is, akiknek tudományokra tartozó jó könyveik is vannak. Ilyenek: Balogh István takács mester, Nemes Mikecz Mihály, Kovács Pál csizmadia, ezek újságot is szoktak olvasni. Ha van is egy-két olyan szemtelen kevély, aki a vallást csúfolja,