Gilicze László - Kormos László: Kis Bálint: A Békés-bánáti református egyházmegye története - Dél-Alföldi évszázadok 5. (Békéscsaba - Szeged, 1992)

KIS BÁLINT ÁLTAL KÉSZÍTETT MUNKA KÉZIRATBAN ÖSSZEÁLLÍTOTT TELJES FOGLALATJA - Kis BÁLINT: A szentesi reformáta ekklésia históriája. A szentesi reformáta ekklésia állapotja (Szemelvények) - Második kötet

vény tevőinek csak kis része is bírna olyan lélekkel, mint ő, rövid idő alatt gyógyító orvosokra, a porból felemelő kezekre találna régtől fogva sínylődő, szegény hazánk. Ns Hevesi Benjánin. Hevesi nevű, igmándi prédikátor és esperes fia. Tanult Debrecenben, azután pedig Keszthelyen a gazdasági akadémián. Onnan Festetics gróf dégi uradalmába került tiszttartónak, majd József főherceg nádor atyai uradalmába kasznárnak. Onnan Budára ment lakni, Budáról hozták Szentesre jegyzőnek. Középmagas, zömök, kerek ábrázatú, himlőhelyes, sárga fakó szemű, ifjúságában is ősz hajú, szelíd természetű, barátságos, jó ember volt. A keszthelyi gazdasági akadémiát elvégezvén, jártasabb volt a gazdaságban, mint a jegyzőségre való tudományokban, de azért mégis gyarló gazda volt, mert felesége állítása szerint nem maradt annyiuk sem, amennyin eltemethették volna. Sokfelé maradt adós is a városban. Az ő idejében árendálta ki a város a Szénási pusztát, amelyet ő ahhoz értvén széjjel osztott a lakosok között és azután a haszonbérbeszedést is Dobos János uradalmi tisztviselővel együtt manipulálták, de nem tudtak helyesen elszámolni. Számadó főkönyv elveszett, ezért hivatalából a nép kitette november elején, ő pedig a jegyző lakban maradván december utolján meghalt. Felesége volt a komáromi születésű Rátz Zsófia. Ns. Dobossy Lajos. Néhai szentesi lakos ifjabb nemes Dobossy Mihálynak a fia. Iskoláit Szentesen kezdte, folytatta Nagykállóban, tovább Újvároson [Balmazújváros], ahol a német nyelvet is megtanulta, azután Debrecenben. Onnan 8 osztály elvégzése után Gyomára ment rektornak. Onnan Pestre ment a hazai törvények tanulására, és ügyvéd lett. Pestről Szentesre visszatért, de egy családi perbe keveredvén az akkori alispán megneheztelt rá, és tudtára adta, hogy az ő idejében a vármegyén semmi előmenetelt ne reméljen. Mikor jegyzőnek meghívták a városhoz, azt elfogadta, és ezt a tisztséget esztendeig közkedveltséggel folytatta. Megházasodott, feleségül vette a néhai N. Szabó Sándor jegyző árva hajadon leányát, Máriát. Mikor meghalt az alispán, letette a jegyzőséget és a megye tiszteletbeli ügyésze lett. Az ekklésiánk fiatalon bevette az egyháztanácsba. Mindeddig úgy viselte magát, mint ekklésiánk jóakarója és tőle telhetően segítője. Testi alkotására nézve közép termetű, egyenes állású, fekete, egyenes hajú, fekete bajuszú férfiú. A szeme fekete, orra egyenes, arca kerek, fehér. Megjelenésében csinos öltözetű. A társalkodásban tisztességes, indulatait zabolázni tudó, okos beszédű, jó ügyvéd. A törvényeknek olyan ismeretével lépett a vármegye szolgálatába, hogyha lesznek a tehetségének illendő megbecsülői, még idővel sokra mehet és sok jót tehet.