Gilicze László - Kormos László: Kis Bálint: A Békés-bánáti református egyházmegye története - Dél-Alföldi évszázadok 5. (Békéscsaba - Szeged, 1992)

KIS BÁLINT ÁLTAL KÉSZÍTETT MUNKA KÉZIRATBAN ÖSSZEÁLLÍTOTT TELJES FOGLALATJA - Kis BÁLINT: A szentesi reformáta ekklésia históriája. A szentesi reformáta ekklésia állapotja (Szemelvények) - Második kötet

volna hagyni az építést. Ezen a nyáron hát csak téglát égettetett, meszet oltatott és homokot hordatott össze a kurátor. 1810-ben, március 24-én fogtak a délnyugati oldal fundamentumának az ásásához, és 26-án márciusban délután 2 órakor találtak a fundamentumot ásók néhai T. Gál István sírjára. A parókája a feje alatt volt kék selyem vánkossal épek voltak, valamint a papi dolmányon volt selyem gombok is. A feje koponyája, kezeinek, lábainak szárai megvoltak, de a végeiken levő bunkók vagy forgók mind elmállottak a hátgerinc és oldalcsontjaival együtt. (Podagrás volt.) A feje felett volt egy pápaszem, melyet valamelyik kegyes virrasztó felejtett ott; az üvegje jó, de a foglaló rezet megette a rozsda. Ezen pápaszemet és a keze száráról levakart egy kevés verhenyeges, fekete port meg akartam emlékezet okáért tartani, de a fia: vásárhelyi tanító Gál Pál elkérte tőlem, s neki adtam. 42 esztendő és 46 nap lefolyása alatt emésztődtek így meg T. Gál István tetemei. Maradványait a délnapnyugati karzat oszlopja mellé egy kis 4—5 téglából készült kriptácskába tettük. Ilyen az ember! Ebben az esztendőben a templom fala nagy részint elkészült. Aug. 4-én tették fel a kőmíves legények az északi oldalon a torony felől való sarokra a zöld ágat, fa-katonákat. 181 l-ben a templom fala egészen felrakódik; a régi templombeli székek [padok!] és a szószék a kisebb parókia udarára hordódik, ott tartódott az istentisztelet egész nyáron. A régi templom teteje, fala széjjel szedődött és kihordatott; az új templom pedig tető alá vevődött. Ebben az esztendőben esett le Vecseri János iskolás fiú az ácsok állásáról, ahol az pajkosságból szalonnát kötött (amint szokták mondani a gyermekek) és összetörvén kevés idő múlva meghalt. Leestek a déli ajtó felett való állásról hatan napszámosok is, leszakadván a sok tégla alatt az állás, de noha 3 ölnyi magasságról estek le, mégsem lett egynek se semmi nagy sérelme. A régi templomnak déli fundamentoma egészen kiásódott, de az északi fundamentom a föld színéig bent maradt, mégpedig az ekklésiának kárára, mert a kőmíves mester úgy intézte a karzat kőlábainak lerakását, hogy azoknak északi oldala egy jó tenyérnyire a régi fundamentumra esett. Ez a rész azután, mikor a bolthajtás már a kőlábakra rakódott, az oszlopok lejjebb süllyedvén kiszakadt, és ezen rosszasága miatt az egész bolthajtás megrepedezett. Ezt is sokat elleneztem, de vagy ostobaságból, vagy rosszindulatból nem állván rá a mester mindaddig, mígcsak ki nem szakadt, harmadszor rakatta azután úgy, hogy a régi fundamentom és az oszlopnak reá eső része között hézag legyen, s úgy állott azután meg. Ezt azért jegyzem meg, hogy ha az ekklésia még valamikor építtet, soha az új épületet ne engedje a régibe belevágatni, hanem egyenesen rakassa mellé; se a régi fundamentumra új épületet ne engedjen tenni; tanuljon kárán a magyar. Május elején már ez esztendőben a kőmívesék a templom felét egészen felrakták, de a tetején a falnak a párkányon belől a gerendákat tartó falacska kelleténél magasabb lévén, az ácsmester a legényekkel 4 sor rakást körös-körül lebontatott;