Gilicze László - Kormos László: Kis Bálint: A Békés-bánáti református egyházmegye története - Dél-Alföldi évszázadok 5. (Békéscsaba - Szeged, 1992)

KIS BÁLINT ÁLTAL KÉSZÍTETT MUNKA KÉZIRATBAN ÖSSZEÁLLÍTOTT TELJES FOGLALATJA - Kis BÁLINT: A szentesi reformáta ekklésia históriája. A szentesi reformáta ekklésia állapotja (Szemelvények) - Második kötet

ezáltal is sok haszontalan költséget okozott a kőmíves mester ekklésiánknak, de amelyet rajta meg nem vettek, hogy el ne kedvetlenedjen. Május 14-én fúrták át az ácslegények az első gerendát, adott nekik a kurátor áldomásra 15 frtot. Június 2-án tevődött fel a gomb, mely készült 280 frtokért. Június 8-án végezték el a fák összeállítását. — A régi templom tetejének zsindelyezése táblánként szedő­dött le, és kótya-vetye [árverés] által adódott el, s jött bé 476 frt. A fáinak egy részét eladogatta az öreg kurátor Sarkadi János, de abból kevés került be, idő­közben halván ki a kurátorságból; másrészét állásgerendának fordította, elég rosszul, mert amiatt kétszer szakadt le az állás, ami az ekklésiának sok száz fo­rintnyi költséget okozott, — fösvény többet költ. Július 28-án meghalván Sarkadi János, üresen hagyta az ekklésia kasszáját, zavarban, valamint számadását, úgy az ekklésia munkáját is. Úgyhogy volt dolga Balogh Istvánnak, aki helyébe augusztus 4-én tevődött kurátornak, — míg ezeket valamennyire rendbe szedte és az építés folytatására pénzt szerezhetett. Mindamellett annyira ment ő, hogy a templomot bezsindelyeztette, s kis paróchiális udvarról a székeket [padokat] az új templomba behordatta, a szószéket felállíttatta, s 1811. október 2-án tartottunk benne először istentiszteletet. Tanítást tettem arról, ami írva van I. Sám. 7:12-ben: „mindeddig segítségünk volt nékünk az Úr". — Az ablakoknak mind fajait, mind üvegezését elkészítette asztalos Sarkadi Sámuel, fizettek neki 2230 frtot a kurátorok. — A lakatos munkát az ablakokra készítette Bíró József 1862 frt-ért. 1812-ben a templom bolthajtása felrakódik és be is meszeltetik, lejönnek a vako­lással, meszeléssel az alsó karzatig. Augusztusban készítődtek az oszlopokon levő csigák gipszből. 1813- ban folytatódott a vakolás és meszelés belől. A kő ajtófelek berakódnak, hozódtak ezek Pestről Fiszel József nevű kőfaragótól. Nyomtak 128 mázsát, fizetett értük a kurátor 274 Frtot, a hazahozásért pedig 85 Frtot. Úgy kiürült ebben az esztendőben az ekklésia kasszája, hogy a kurátor számadásakor csak 5 Frtot adhatott át utódjának. 1814- ben megállott az építés. Mész vevődött, adósságok és a szokott tartozások fizetődtek; hanem már 1815-ben folytatódott a templom vakolása, meszelése kívülről. Ezen esztendei június 6-án du. 2 órakor, midőn a templom frontja déli sarkára a kő-gömb középső részét akarnák feltenni, körül fogták ezt heten: a gondnok Szépe Pál, az egyházfi Horváth István, Kis Pál Mihály, a tizedes Török József, katholikus tizedes Aradi Demeter, vak Kotymán fia Ferenc, és a kőmíves pallér Márton. Csak felvitték azt a nagy követ az állás járóján szinte a nagy ablakok felső részéig, ott letörtek alattuk az állás gerendái, s a kővel együtt mindnyájan lezuhantak. — Szépe Pálnak bokája kificamodott, fara csontja meg­tört, Horváth Istvánnak az egyik combja úgy, hogy a csont a nadrágját kilyukasz­totta, a karját megütvén az alsó ajak átlyukadt. Kis Pál Mihálynak a jobb lába bokában eltört, bal sarka kemény ütődést kapott, a kőmíves Mártonnak a jobb

Next

/
Thumbnails
Contents