Gilicze László - Kormos László: Kis Bálint: A Békés-bánáti református egyházmegye története - Dél-Alföldi évszázadok 5. (Békéscsaba - Szeged, 1992)
KORMOS LÁSZLÓ: KIS BÁLINT, A REFORMKORI TUDÓS - Lelkészi szolgálatban
4. Egy mázsa hús a város adja 5. Egy mázsa só 6. 40, azaz negyven font faggyú, a város adj a 7. Egy font bors 8. 12 icce vaj 9. 4 icce méz 10. Hat akó bor, vagy 12 Ft. 11. Egy sertés, vagy 12 Ft. 12. Négy szekér széna helyett fizet a város 12 Ft-ot. 13. 12 sajt 14. 6 azaz hat öl tűzifa, a város adja in natura 15. Fűtő, rostálás, daráitatás, őröltetés helyett 55 Ft. 16. 4 kötél, vagy egy sessio föld, melyet maga cultiváltat 17. A szokott stóla. A XVIII—XIX. század fordulóján, lelkipásztorsága kezdetén anyagi gondjai nem voltak. 1800-ban már 550 forinton egy darab szőlőföldet vásárolt és 1808-ban 2000 Ft-ért a Kurca-parton családi házat vett. Eleinte nem gazdálkodott. Egy tehénnél és néhány tyúknál több állatot sem tartott. Erről az időről írja, hogy ekkor volt a legjobb dolga. Később — az idősebb lelkészek példáját ő is átvéve — gazdálkodni kezdett. A csekély jövedelmet azonban házi szükségleteire, gyermekei nevelésére fordította. A jövendő lelkészeinek ezért 1836-ban azt ajánlotta, hogy „minél kevesebb cselédet és jószágot tartsanak, a gazdálkodásba való avatkozás helyett a bő idő termését takarítsák be s előmenetelük lesz." A gazdálkodás közben — saját kárán — értette meg a magyar földmívelők gondját-baját, sokféle terhét. Felismerte a gazdálkodási módszerek fejlesztésének szükségességét a gazdasági munkák könnyítése érdekében. Gyakorlati megvalósításukat kezdeményezte írásban, tervrajzban, mellyel mint református lelkipásztor a reformok és a fejlődés közvetítőjévé vált. Sokoldalú munkájával megérdemelten került be a tudósok társaságába, de valójában mindhalálig gyülekezeti lelkipásztor maradt. A gyülekezetben Gyülekezeti munkáját három jelentős esemény határozta meg: az iskola, a templom és a lelkészlakás építése. Ez következetes, a fontossági sorrendet ismerő, önzetlen pásztori munkára vall. Lelkészkedése kezdetén a szentesi gyülekezet mintegy 1400 családot vett számba. A gyülekezetnek két lelkésze volt. Szálai Pál halála után Gyarmati Ferenc lett