Gilicze László - Kormos László: Kis Bálint: A Békés-bánáti református egyházmegye története - Dél-Alföldi évszázadok 5. (Békéscsaba - Szeged, 1992)
KIS BÁLINT ÁLTAL KÉSZÍTETT MUNKA KÉZIRATBAN ÖSSZEÁLLÍTOTT TELJES FOGLALATJA - III. KÖTET
20. A poéták verseit összeszedi és kinyomtatja Fazekas Mihály debreceni esküdt és a füvészkönyv egyik írója. 21. Logicát készít Eresei Dániel professor. 22. Természet históriáját Walter szerént az 1. darabot Fodor Gerson 2.-at Balog Mihály. 3.-at Polgár Mihály. 4.-et Kovács Mihály. Ezeknek revisorai Sárvári Pál professor, és Szentgyörgyi József doctor urak. 23. Végezetre: methodicát és paedagogiát Schwartz Lehrbuchja szerént fog kiadni Zákány József professor. De ezeknek a könyveknek elkészítések s kinyomtattatások mind e mai napig is elmaradt. A superintendentia is nem sokat törődvén ezeknek sürgetésével. Zákány József professor mindazáltal, kit a kisebb iskolákra nézve az áldott emlékezetű Maróthi György és Varjas János mellé lehet tenni, elkészítette methodicajat és paedagogiajat, s nagy kedvességgel és haszonnal tanítja az ifjúságnak 1825 esztendei november 13. napjától fogva, amikor hivatalába beállítódott. Beszédet tartott a Debreceni Collegium oratóriumában a nevelésről, ez egyszersmind classium inspector, cantus és muzsika főigazgatója lévén, szép magaviselése, csinos bánása módjával utat mutat az ifjúságnak, hogy idővel ők is miképpen tanítsanak. Reményijük, hogy ezek által jó példája kihat e mi vidékünkre is, és kivált, ha az iskolai tanítóknak olyan fizetése rendelődne, hogy abból ne csak tisztességesen élhetnének, hanem az erőtlenség napjaira is tehetnének valamit félre, hogy így jobb tanúságú, s érettebb eszű emberek is ráadnák magokat a tanításra, ha többecske tekintetbe venné őket a társaság, hogy így becsületesnek tarthatnák azt, hogy ők tanítók, ha az iskolai inspectio több figyelmetességet fordítana az iskolákra, és a jó tanítókat nemcsak dicséret, hanem adomány által is megjutalmaztatnák, a restek, alkalmatlanok pedig más élet módjára igazítódnának, ha módot keresne abban a társaság, hogy 3—4—5 esztendeig való iskolába járás nélkül egy gyermek se nevekedjen fel, s a szülék szegénysége, tehetetlensége ne légyen akadálya gyermekeik iskolába lehető járásának — úgy lehetne reménylenünk a már eddig megtett jó intézetek mellett, hogy iskoláink szembetűnő előmenetelt tehetnének, és azok az ő értelmet és jó erkölcsöt nevelő hasznokat hitünk minden rendű sorsosi közt nyilvánvalókká tennék. Ilyen módon körülnézvén iskoláinknak a reformatiótól fogva való előmeneteleket, előmenetelekben való akadályokat, és ezek által okoztatott fogyatkozásaikat, tekintsük meg micsoda állapotban voltak vidékünkbeli iskoláink az 1830. esztendőben.