Gilicze László - Kormos László: Kis Bálint: A Békés-bánáti református egyházmegye története - Dél-Alföldi évszázadok 5. (Békéscsaba - Szeged, 1992)

KIS BÁLINT ÁLTAL KÉSZÍTETT MUNKA KÉZIRATBAN ÖSSZEÁLLÍTOTT TELJES FOGLALATJA - III. KÖTET

tése napjára, és Debrecennek királyi várossá tétele százados ünnepére 1815-ben február 12-én, nyomtatásban kijött a Pallas Debrecina-ban 1828-ban. XXII. Dobosy Lajos. Született Szentesen. Debrecenben végezvén tanulását lett gyomai rektorrá, mely hivatalában 3 esztendőt töltvén el, Pesten juratussá s azután prókátorrá lett. Hazafiainak kérésekre egy esztendeig viselte a notariusságot Szentesen, mely eltelvén lemondott róla, s lett honorius fiscalis Csongrád vármegyében, azután pedig ugyanezen vármegyei fizetéssel való táblabíró. Főadószedővé végre második alispánná 1846-ban, a tractuson pedig elsőbb tanácsbírává, 1836-ban pedig coadiutor curatorrá választatott. Még deák korában írt magyar verseket, melyek kinyomtatódtak, Debrecenben. XXIII. Szél Sámuel. Született Szathmár vármegyében Mély teleken. A Debreceni Collegiumban seniorságot végezvén a göttingai universitasban öregbítette tudományát. Visszatérvén elsőben lett Debrecenben superintendens Budai Ézsaiás káplánja, azután pedig hódmezővásárhelyi prédikátor. Ezen szép talentomú tiszteletes férfiúnak sok jeles deák és magyar versei nyomtatódtak ki. Nevezetesen: deák verseket írt Budai Ézsaiásnak superintendenssé lett választása alkalmatosságára 1822. augusztus 9-én. A Cumberlandi hercegnek megtisztélésére midőn az Debrecent meglátogatta 1822. szeptember 5-én. Főcurator Pécsi Imre tiszteletére, midőn septemvirré tevődött 1824. május 25-én. Magyar verseket készített pedig, midőn a Hessen-Homburg regementjének régi zászlói újakkal cserélődtek fel 1819. szeptember 25-én. Magyarország főgenerálisa Esztei Ferdinánd tiszteletére, midőn az a Cumberlandi herceggel Debrecenben megjelent 1822. szeptember 5-én. Midőn József palatínus Ferenczi István képfaragó által, Rómában fehérmárványból készült szobor képét Csokonai Vitéz Mihálynak, a Debreceni Collegiumnak megküldötte, 1825. március 19-én és ugyanakkor írt magyar verseket Ferenczi úrhoz is. Ezeken kívül vannak barátjától búcsúzó versei, a tudományokat dicsérő, a Balaton vidékét lefestő versei, melyek 1820-ban és 1825-ben készültek. Mindezek kinyomtatódtak a Pallas Debrecinában, melyet tekintetes tudós professzor Péczeli József adott ki 1828-ban. Kinyomtatódott Szegeden 1830-ban azon Halotti prédikációja is, melyet mondott néhai Kovács Márton felett a tiszta szívről, és annak jutalmáról. XXIV. Csontos István, szentesi születés. Tanult Vásárhelyen, azután Debrecenben, ahol két esztendős deákságába katonának állott a Hessen-Homburg regementjébe. Vitézkedett 3 esztendeig. Lengyelországban lakván megházasodott szüleinek híre és akarata nélkül. A katonaságból kiváltozott, jött a hazájába, s lett az insurrectiónál hadnagy, azután báró Podmanitzky földvári uradalmában ispán Ezen hivatalából elbocsátódott, s lett Csongrád vármegyei honorarius esküdtje. Azután cserepet égetett, ebbe belebukván, ment Budára a kamaránál hivatalt keresni, de két esztendei sanyargása után is semmit nem nyert, ment tehát Kassára, ahol íróvá lett, s nyomtatásban kibocsátotta a következő munkáit: Aranyosi,