Gilicze László - Kormos László: Kis Bálint: A Békés-bánáti református egyházmegye története - Dél-Alföldi évszázadok 5. (Békéscsaba - Szeged, 1992)

KIS BÁLINT ÁLTAL KÉSZÍTETT MUNKA KÉZIRATBAN ÖSSZEÁLLÍTOTT TELJES FOGLALATJA - III. KÖTET

vagy az Árvák Pártfogója, 1825-ben. Kiki a maga szerencséjének kováttsa, 1830ban. Németből magyarra fordította: Schmidt Kristóf oktatásait példákban 1830ban 8 darabban. A Szép Nem Ügyvédje, az asszonyi becset sértegető vádak ellen, 1830-ban. Megholt 1831-ben a pestisben feleségével együtt, neveletlen árvaságra hagyván 3 fiát és 2 leányát. XXV. Vöröss Mihály, vásárhelyi asztalos mester. Versekbe foglalta Gyula várának Kerecseni Lászlótól Pertaf török basa által lett elvételét, ily titulus alatt: A Bajnokok, vég Gyula várában. Kinyomtatódott 18... Ezeket a verseket szentesi gulyás Kanfi János megtanulta, és egy szó hibázás nélkül végig elmondta. XXVI. Vöröss Mátyás. Született Vásárhelyen, ahol kezdett tanulását folytatta Debrecenben. Lett szabadszállási kántorrá. Azután Mindszenten Marchió Pallavicsini ispánja, későbben tiszttartója. Ennek lemondván szolgálatjárói ment Szeghalomra, méltóságos septemvir Kárász Miklós jószágába tiszttartónak, erre is végre ráunván hazájába visszament, ott lett vármegye honorarius táblabírájává. Több apróbb írásai, találós meséi jöttek ki a heti és hónapos írásokban. Nevezetes munkája: Belgrád felszabadítása Hunyadi János által, hexameterekben, de amelyek még kéziratban vannak. XXVII. Farkas András. Született Vásárhelyen ahol kezdette tanulását. Ment Debrecenbe, onnan 3 esztendős deák korában kicsapták azért, hogy összekapván egy contubernalisával Bányai Sándorral, midőn azt egy darab szárazkenyérrel megakarná ütni, a ház nyitva lévő ajtaja előtt elmenő professzort, Milesz Józsefet oldalba ütötte. De különben is korhely idejét hiábavalóskodással töltő, egyik iskolai bűnét másikkal tetéző lévén a Collegiumból kiküldetett, s többé a tanulók közé nem is vevődött bé. Ment hát elsőben Erdélybe valami hivatalt keresni. Ezen utazását leírta és kinyomtatta ily titulus alatt: Farkas András pokolbeli utazása. Ezt annakutána árulgatta és abból élősködött. Ezután Pestre vette magát és ott juratussá lett. Mint juratus Szoboszlón menvén keresztül küldöttségbe lévén, midőn a nótáriussal, ki hiábavalóságáról őtet esmérvén, forspontot néki nem akart adni, összekapott volna, a nótárius megütögette, melyért az büntetést is nyert. Ekkor írta a Lói tanácsról való verseit, melyben a szoboszlói tanácsot sértegeti. írt verseket a palatínus József első feleségének Alexandra Paulovnának megtisztelésére, melyért a kegyes fejedelemasszony egy tengeri csigából készült tompák fedelű pixissal, melybe 12 arany volt téve, megajándékozta, írt ezen kívül több névnapi köszöntőket, installatiókra, halotti temetésre készült verseket, melyekben akik őtet megajándékozták, vagy utazása közben jól tartották megdicsérte, akik pedig ezt véle nem cselekedték megrágalmazta. Titulusokat ő tetszése szerént maga adott magának. Ezek legközönségesebbek voltak: Hold Mezei Bérei Farkas András. Az Erdélyi Músák (Farkasok) barátja. — A nyelv és erkölcs pallérozásának mestere. A vén Rósáné bajnok társa. Egyik munkájában le van rajzolva meglehetősen eltalált dísztelen képe. Két ízben lett katholikussá