Gilicze László - Kormos László: Kis Bálint: A Békés-bánáti református egyházmegye története - Dél-Alföldi évszázadok 5. (Békéscsaba - Szeged, 1992)

KIS BÁLINT ÁLTAL KÉSZÍTETT MUNKA KÉZIRATBAN ÖSSZEÁLLÍTOTT TELJES FOGLALATJA - III. KÖTET

könyvben a 95. szám alatt kinyomtatva. Ennek is le van írva élete oda feljebb. LX. Szegedi Lőrinc, békési pap és esperes. Felhagyta emlékezetét azon általa készített éneke által, mely a régi énekeskönyvben a 71. szám alatt ki van nyomtatva. X. Iratosi T. János. Született Csanád vármegyében lévő Iratos nevű helységben s erről nevezte magát az akkori szokás szerént, igaz nevét csak egy T. betűvel tévén ki, mely tótot tett-é, vagy törököt, vagy mást ő maga tudta. Magyarra fordította ő Berkinsiusnak deákul írt könyvei közül: Az ember életének bódogul való igazgatásának módját. Ismét: Patikai szerszámos bolt, melyben sokféle haláloknak nemei és természete és a boldogul való meghalásnak igaz módja taníttatik. Kinyomtatódtak ezek Lőcsén 1641-ben. Ebben a könyvben sok jeles dolgok vannak feljegyezve a magyarországi reformátióról. XI. Szőnyi Benjámin. Hódmezővásárhelyi prédikátor és esperes. Jeles poéta és tudós férfiú. írta először a Szentek Hegedűjét, vagy idvességes új énekeit. Kinyomtattatta Kolozsváron 1762-ben. Azután a Gyermekek Phisicaját, ez is Kolozsváron nyomtatódott ki 1773-ban. Leírta Vásárhelyi históriáját versekben, melyekből fiscalis Nagy Ferenc Vásárhely leírásában egynéhány verseket kinyomtattatott. Szép verseket írt a szentesi régi templom felszentelésére is, melyek a szentesi ekklésia krónikájába bé vágynak írva. A Derham Physico Theologiájának orvosdoctor Segesvári István által magyarul lett kiadása eleibe szép kegyes verseket írt már hajlott idejében, melyek kinyomtatódtak 1793-ban. XII. Szikszai György, született Békésen hol az attya Szikszai György prédikátor volt. Végezvén iskolai pályáját lett makói prédikátor. Itt egy ideig nagy kedvességgel szolgált, hanem némely rosszakarói támadván azoktól fájdalmason megsértetett, ezeket a vármegye székire feladta, s megbüntettettek, de ugyanezek miatt magának is el kellett hivatalától esni. Hivatal nélkül lakván azon házában mely most a Barta Mihály könyvkötőé. Készítette ama közkedvességet nyert könyvet: a Keresztyén Tanításokat és Imádságokat, mely 1785-től fogva többízben kinyomtattatott. 1787-ben pedig adott ki prédikációkat, melyek Pozsonyban nyomtatódtak ki. Makói magánosan munkálkodó prédikátorságából Debrecenbe ment lakni, és ott is privátim dolgozgatott, ott hívódott s lett elsőben ispotálybeli prédikátor, későbben pedig bévivődött a városba, és úgy holt meg mint esperes. Itt írta a Lelki Áldozatokat s kinyomtattatta 1795-ben. Azután írta a Mártírok Oszlopát, a Természeti és keresztyén vallást. Különös, hogy ezen érdekes hazánkfiának együgyű magyarsággal előadott okos s kegyes gondolati, oly nagy kedvességet nyertének, amilyennel kevés író dicsekedhetik. Kinyomtatódott élete és debreceni ekklésiától való elbúcsúzása, egyszersmind képe is meglehetősen eltalálva, a fiától Józseftől későbben kinyomtattatott Lelki Áldozatjai előtt. XIII. Ecsedi Miklós, makói igen kedves prédikátor, de aki hivatásbeli társával