Gilicze László - Kormos László: Kis Bálint: A Békés-bánáti református egyházmegye története - Dél-Alföldi évszázadok 5. (Békéscsaba - Szeged, 1992)
KIS BÁLINT ÁLTAL KÉSZÍTETT MUNKA KÉZIRATBAN ÖSSZEÁLLÍTOTT TELJES FOGLALATJA - III. KÖTET
rábízni, hogy tetszések szerént készítsenek akár hétköznapi, akár ünnepi, vagy más alkalmatosságokra való imádságot. Annak megvizsgálására rendelődne deputatio, annak tagjai azokat egyenként megolvasván, reflexióikat tennék fel — azzal együtt, hogy gondolnák azt jobban helyesebben kitenni, ezekkel a jegyzésekkel adódnék ismét vissza a megjobbításra a deputatusoknak, kik már akkor összegyűlvén készítenék el a könyörgést. Amely könyörgések ilyen módon a próbát kiállották, azokat kellene a superintendentiának, vagy a tractusnak nyomtatás alá bocsátani. Annyival szükségesebb volna pedig ez, mert a könyörgés nálunk az istentiszteletnek legfőbb részét teszi, és sokszor megesett már, hogy a könyörgéseknek tökéletlen módon való elmondására szokás, sok tanult és jeles embereket tett kedvetlenné a nép előtt. A hétköznapi istentiszteletkor mondódni szokott könyörgés eleibe rövid fohászkodás tevődik, melyben kéri az Istent a gyülekezet, hogy hallgassa meg könyörgését, vagy hogy tegye alkalmatossá őket a könyörgésre. — Az imádság után tevődik az Úri imádság — és bérekesztődik ismét a meghallgattatásért való rövid fohászkodással, vagy ahhoz való bizodalomnak kinyilatkoztatásával, hogy az Isten meghallgatta kéréseket, és kedvesen vette, — vagy az Istennek dicséretével. Igehirdetés 3. nevezetes része volt az istentiszteletnek az Isten beszédének olvasása, és annak részenként minden héten háromszor köznapokon való magyarázása, mely 1579-ben a papoknak kötelességekké tevődött a herczegszőlősi synodusnak 18. articulusában, hogy minden vasárnap kétszer, a köznapokon pedig háromszor tegyen a pap közönséges tanítást. Továbbá, az Evangyéliumból, és az Apostolok leveleiből kiválogatott és az esztendőnek minden vasárnapjaira és ünnepeire kiszabott versek szerént való közönséges tanítások, melyek neveztetnek dominicáknak. Ilyen módon készültek még 1675-ben a Szatmárnémeti dominicái, de későbbi időkben ezek alkalmatlanoknak ítéltetvén, szabadságokra hagyódott a prédikátoroknak tetszések szerént választani ki valamely szentírásbeli helyet tanítások leckéjéül, és ez a szokás van mai napig közöttünk. Vasárnap délután a Palatina Cathechesis szerént kellett a vallás főbb igazságait előadni. Felosztódtak evégre az ebben lévő kérdések 52 felé, hogy így minden esztendőben egyszer az egész catechesis végig magyarázódjon. Szokás volt a régibb időben, hogy nem a catechesis kérdései s feleietjei olvastattak fel leckéül — hanem valamely olyan szentírásbeli helyet választott a lelkipásztor, melyben a catechismusban lévő tudomány röviden befoglaltatott, s arról tett tanítást. így volt készítve a Drégelypalánki