Gilicze László - Kormos László: Kis Bálint: A Békés-bánáti református egyházmegye története - Dél-Alföldi évszázadok 5. (Békéscsaba - Szeged, 1992)

KIS BÁLINT ÁLTAL KÉSZÍTETT MUNKA KÉZIRATBAN ÖSSZEÁLLÍTOTT TELJES FOGLALATJA - III. KÖTET

kaján prédikált a hazájában Pápán, de ennek 1770 tájban vége lett, sok helytelenségekre szolgáltatván ez a szokás alkalmatosságot.

86 A közönséges istentisztelet helye a templom. Tette ez a régi rómaiaknál az égnek a jövendölő papok által kijelölt azon tájékát, ahol az Isten a madarak repülése által kijelentette a jövendő dolgokat. Nevezik ezt a katholikusok ekklésiának, szentegyháznak is. A mi templomunkat pedig nevezik oratóriumnak, — helyesen, mert a Megváltó is éppen így nevezi az Isten házát, — mi nevezzük templomnak: Isten házának. Az első keresztények a jérusálemi templom példája szerént az oltárt a templom napkeleti végiben helyeztették, a torony a napnyugatin volt. így építik most is az óvallásúak templomaikat. Ezen mi vidékünkben volt régi templomok is, mint düledékei mutatják ilyen módon voltak építve. Minémüek voltak a vésztői, mágori, csomorkányi, szentesi, szentmihályfalvi, pusztaszeri templomok, melyek azt mutatják, hogy azokat valaha óvallásúak építették, minthogy az effélékre a katholikusok nem igen vigyáznak, megérik azzal, ha a templomfrontja az utcára van, s ez is egy bizonysága annak, hogy Szent István a magyarokat nem a bálványimádó pogány vallásból, hanem a napkeleti ó- vagy görög vallásból kényszerítette a római keresztyén hitre térni (ad ritum sacra Romanae ecclesiae latináé)

81 amint előadja erdélyi püspök Bottyáni Ignác az egyházi törvényekről kiadott könyvében. A régi templomok kicsinyek voltak, mert a helységek is kicsinyek voltak. Vidékünkben csak olyan nagy sem volt, mint a pusztaszeri, a téglája polyvás sárból volt készítve, és mind a tégla mind a cementje igen erős volt. A fal vékony volt, oszlopok voltak kívül, az ajtók kicsinyek, az ablakok hosszúk és két-három arasznyi szélesek. A reformatio elein megvolt templomok közül már ma egy sincsen vidékünkben, hanem csak düledékei: mint az ecseri, fabiányi, csomorkányi, pusztaszeri, szegedi etc. Harangozás Jelt szoktak az istentiszteletre való összegyűlésre adni a harangokkal. Csengetytyűk voltak az Ótestamentomban is. A főpap ruhája apró csengettyűkkel volt körülaggatva, az asszonyok lábbeli ékességeknek is a csörgő volt egy része, de nagy harangokat Krisztus Urunk születése után csak az 500. esztendőben kezdettek önteni elsőben Nólában Olaszországnak Campania nevű tartományában. 550-ben vivődtek először harangok Franciaországba, és 604-ben tette azt a rendelést Sabinus pápa, hogy az órákat harangütés által kell kijelenteni. Az első keresztények nem adtak semmivel jelt az Isteni tiszteletre való öszegyűlésre, mert