Gilicze László - Kormos László: Kis Bálint: A Békés-bánáti református egyházmegye története - Dél-Alföldi évszázadok 5. (Békéscsaba - Szeged, 1992)

KIS BÁLINT ÁLTAL KÉSZÍTETT MUNKA KÉZIRATBAN ÖSSZEÁLLÍTOTT TELJES FOGLALATJA - II. KÖTET

AZ EGYHÁZMEGYE GONDNOKAI Ki volt e mi tractusunkban a legelső coadiutor curator, ennek nyomába nem akadhattam, pedig úgy látszik, hogy már 1771-ben kellett ennek lenni, mert ezen esztendőben, amint tractusunk régi protocollumában feljegyződik, az a határozás tevődött, hogy a rektoroknak mikor hivatalokba akarnak állani, kötelességek magokat a seniornak és az ő coadiutorainak bemutatni. Ha ugyan ezeken nem az esperesek és nótáriusok értetődtek. Tudtunkra tehát I. coadiutor curatora volt tractusunknak Békés vármegyei főnotárius Domokos Lőrinc, debreceni bíró Domokos Lajosnak a fia, kit 1794-ben a superintendentiale consistorium nevezett ki erre a hivatalra. Ez egy szép tudományú, folyó okos beszédű, jó pennájú jeles férfiú volt, aki az 1798. esztendei diéta 67. articulusa szerént a commercialis systema kidolgozására deputáltatott II. Leopold királyunk alatt. Coadiutori hivatalát az elégen felül való magatartásával, a papságnak s még az esperesnek is lenézésével folytatta, anélkül, hogy tractusunkkal valami jót tett volna. Igen ritkán jelent meg a tractualis gyűléseken, kivált minekutána látta, hogy hatalom szavával nem viheti mindenkor véghez azt, amit kívánt. Maga helyett tehát küldötte a gyűlésekre a cancellistáját Kazai Mihályt, aki feszelgő magaviselése, vigyázatlan szavai által a gyűlésnek sokszor botránkozást okozott. Bihar vármegye meghíván Domokos Lőrincet főnótáriusnak, mely hivatalnak elfogadására akkor Bihar vármegyei főispáni adminisztrátor gróf Rhédey Lajos által, mint Bihar vármegyében birtokos ösztönöztetett, hihető biztatódott azzal, hogy amennyire rajta áll, munkás lesz abban is, hogy a viceispánságot megnyerhesse — de lehettek magának is mások előtt eltitkolt okai, melyeknél fogva idehagyván bennünket — a Bihar vármegyei főnótáriusságot felvállalta, de amelyről kevés idő múlva önként lemondott, s Debrecenbe ment lakni. Ott a superintendentiális gyűléseken gyakorta jelen volt, s a főcurator újításainak és az ellen szólók elhallgattatásának nagy elősegélője volt. Mint honorarius assessor a vármegye gyűlésein is gyakran megjelent, és ott administrator gróf Rhédey Lajosnak Bihar vármegyéből Bereg vármegyei administratorságra lett elmozdíttatásának