Varsányi Péter István: Szerbek és magyarok között a Tisza mentén. Csernovics Péter politikai pályája - Dél-Alföldi évszázadok 4. (Békéscsaba - Szeged, 1988)

I. A család. Az ifjúság, a közéleti kibontakozás kezdetei

végül jegyzőkönyvbe foglalta a követek tevékenységének összegező értékelését: „... e jelen országgyűlésen fáradozott megyei képviselőknek követi eljárások a megye közönségének teljes megelégedését és hála köszönetét megérdemelte".

89 A december 15-én tiszteletükre rendezett díszebéden verssel is köszöntötték a két aradi követet: „Török Gábor jeles valál, hazádhoz végig hív, ha szónoklál, fejedben vert a szív. — Csernovits Péter szilárd valál s mert szívünk benned ége, tisztában áll Aradnak embersége. Az ég áldása legyen rajtatok, ti a hozottnál jobbért vívtatok".

90 Az ösvény, amelyet a két aradi követ — váradi Török Gábor és mácsai Csernovits Péter — meglátott, valóban jó irányba vezetett, s néhány év múltán ismét egymásba futott: mindketten a polgári forradalom kormánybiztosai lettek, egymást segítve a délvidéki forrongás lecsendesítésében. 4. Nagy Iván ismert genealógiai munkája

90/a Csernovits Péterrel kapcsolatban érdekes adatot közöl: „1845-ben keleten s a szent földön utazott gr. Batthyány Lajos, Almássy György és gr. Wenkheim Béla társaságában". Közleménye forrásául azt az életrajzot nevezi meg, amely egy évvel korábban, Sárossy Gyula „Az én albumom" című kiadványában megjelent. Az életrajz szerzője, a már említett Fábián Gábor egészen pontosnak látszó adatokat is felsorakoztat: Csernovits Bécsből indult útjára 1845. március 24-én, a fent nevezettek társaságában. Triesztben szálltak hajóra, Görögországot érintve haladtak tovább Szmirna, Szíria (Damaszkusz), Libanon, Jeruzsálem, Kairó útvonalon. Társai — „... az út ki nem állott viszontagságai miatt" — fokozatosan lemaradoztak. Végül is 1845 októberében, több keleti emlékkel, s a Jordán vizével megtöltött kulaccsal érkezett vissza Mácsára. Fábián Gábor a nevezett időben, valamint műve megjelenésekor is Aradon élt, nem zárható ki a személyes érintkezés lehetősége Csernovits Péterrel, s az sem, hogy információit tőle szerezhette. A jóval később megjelenő visszaemlékezések, újságcikkek viszont már Fábiánra támaszkodnak, az általa leírtakból táplálkoznak. Az utazással kapcsolatban több, szinte feloldhatatlan ellentmondásba ütköztünk. Mindenekelőtt azt kellene bebizonyítani, hogy Batthyány Lajos valóban részt vett-e közel-keleti utazáson; majd arra válaszolni, vajon azt Csernovits-csal együtt tette-e meg. Megnehezíti dolgunkat, hogy az első magyar miniszterelnök életéről szóló (meglehetősen szegényes számú és minőségű) életrajzok is csak nagy általánosságban, futólag szólnak útjairól.

91 A történelmi pontosságra vajmi keveset adó sajtóközlemények az utazások időpontjában, a résztvevők személyében egyaránt különböznek egymástól.

92 A későbbi történések szempontjából nézve a dolgokat, egyáltalán nem lehet közömbös szá-