Varsányi Péter István: Szerbek és magyarok között a Tisza mentén. Csernovics Péter politikai pályája - Dél-Alföldi évszázadok 4. (Békéscsaba - Szeged, 1988)

IV. A szabadságharc, majd az önkényuralom korában (1848—1860) - 1. Szabadságharc — összeomlás — megtorlás

át a török határt, Csernovitz irányában „... örök hálánkat vivők magunkkal". 58 Itáliába kerülve azután mindketten Garibaldi seregében gyümölcsöztethették katonai tudásukat. Befejezésül még egy adalék Csernovits Péter gondoskodásához, segítőkész­ségéhez. 1851. január 1-én az aradi katonai törvényszékhez folyamodott, hogy rokonát, Csernovics Györgyöt (1818—1887) büntetése kitöltésére az aradi várba hozzák. Unokaöccsét, Damjanich Jánosné Csernovics Emília testvérbáty­ját, a 9. huszárezred volt másodkapitányát, honvéd Őrnagyot az említett bíró­ság hat évi várfogságra ítélte, s a csehországi Josefstadtba szállították. Kérését Csernovits Péter azzal támasztotta alá, hogy unokaöccse melankóliára és bús­komorságra hajlamos, s büntetését is könnyebben kitöltheti, ha a családi gon­doskodást Aradon élvezheti. 59 A szándék dicséretes, de naivitásra vall. A kére­lem teljesítéséről nincs tudomásunk. Nem hinnénk azonban, hogy a császári­királyi hadbíróságokat meghatották volna az ilyen érvek; ugyanis nem azért ítélték el a honvédsereg volt tisztjeit, hogy büntetésüket — tetszésük szerinti helyen — „könnyebben kitölthessék". 5. 1852-ben Csernovitsot ismét katonai bíróság elé idézték. A Csernovits ira­tokban ránk maradt három rövid igazolás csak az eljárás bizonyos menetéről, de nem a tartalmi, érdemi részről ad tájékoztatást. A rendelkezésünkre álló adatok birtokában most mégis megpróbáljuk összeállítani a Csernovits Péter­rel történteket. Kossuth Lajos Arad megyei hívei 1851—1852 telén megkíséreltek kapcsola­tot teremteni az emigrációval. Az 1852-ben Kossuthhoz küldött megbízottjuk nagy mennyiségű Kossuth-dollárt hozott magával, aminek eladásával akarták megteremteni az Arad vidéki ellenállási mozgalom pénzügyi alapjait. E szer­vezkedés egyik vezetője Csomortányi Károly, az Almásy-birtok vezetője volt. 60 Egy 1854. március 23-án készített jelentés „Csernovits Péter földbirto­kosról" megemlíti, hogy ebben az időben „... a forradalmi párt híveinek nyúj­tott támogatást, aradi háza az elégedetlenkedők gyülekezőhelye volt". 61 Letartóztatására akkor került sor, amikor fény derült a Hatvani Imre-féle összeesküvésre. Arról a Hatvani Imréről (1820—1856) van szó, aki Abrudbá­nyán 1849-ben már szerzett magának — nem éppen dicséretes — hírnevet. Hatvani mozgalmáról annyit tudunk, hogy felkelési tervet dolgoztak ki, amit Hasslinger Károllyal és Görög Dániellel akartak eljuttatni Kossuthoz. Ezeket a küldötteket Zimonyban 1852 áprilisában elfogták. A mozgalom részleteiről Hasslinger beismerő vallomása révén szerzett a császári hatóság tudomást. így kezdődtek meg a letartóztatások. A tizennégy fontosabb vádlott felett a bécsi katonai törvényszék ítélkezett, súlyos (8-tól 20 évig terjedő) börtönbüntetést osztva ki. (Hatvani Imre 1856 januárjában került rendőrkézre, s március 15-én halt éhen — éhségsztrájkja következtében. 62 ) A fentebb említett titkos jelentés szerint „... Csernovits az akasztófára ítélt Hatványival egy véleményen volt, hogy új forradalmat idézzen elő, pénzt kölcsönözve nekik. Ezért vonták Nagy-

Next

/
Thumbnails
Contents