Szabó József: Magyarországi és jugoszláviai magyar nyelvjárásszigetek - Dél-Alföldi évszázadok 3. (Békéscsaba - Kecskemét - Szeged, 1990)

Magyarországi nyelvjárasszigetek - I. Észak- és középkelet-dunántúli nyelvjárasszigetek

A kutatópont megnevezése dl: 11 dn: nn rl;ll rl: rr Pilismarót 1 1 4 0 Szigetmonostor 0 2 4 0 Kisnémedi 1 1 4 0 Héreg 0 2 4 0 Úny 1 2 5 0 Dad 1 2 4 t) Mány 1 1 5 0 Tök 0 2 4 0 Páty 1 1 4 0 Mogyoród 0 0 4 0 Csákberény 1 1 2 3 Gyúró 0 2 4 0 Iszkaszentgyörgy 0 2 1 3 Sukoró 1 2 2 3 Vilonya 0 1 1 3 Füle 1 2 3 3 Soponya 1 2 3 3 Seregélyes 0 2 1 3 Balatonbozsok 0 3 2 3 Mezőkomárom 0 3 1 3 Igar 0 3 1 3 Sárszentmiklós 1 2 4 3 Madocsa 0 3 2 3 A köznyelvi dl és dn hangkapcsolatoknak a hosszú //-es, illetőleg hosszú nn-es realizációja tekintetében — amint a fenti számadatok és azok területi megoszlása jelzi — nincs lényeges különbség az egyes kutatópontok között (pl. a 894. atlaszlapon: E-3, E-4, E-6, E-13, E-16, C-25, D-5, D-6, F-l: mégeskünnek, megesküsznek; E-8: mégeskünnek, < megesküdnek >, mégesküsznek; E-9, E-14, C-12: mégeskünnek; E-15, C-26: mégesküsznek, < mégeskünnek >; F-5: mögeskünnek; stb.). A köznyelvi rl hosszú U-t vagy hosszú rr-t eredményező teljes hasonulása viszont területileg is megfogható eltéréseket mutat, ugyanis a hosszú rr-es megoldás néhány morfémában csak a Csákberény—Sukoró—Madocsa vonaltól délre, délnyugatra fordul elő, a többi kutatóponton a hosszú //-es változat él (pl. a 24. atlaszlapon: E-3, E-4, E-5, E-7, E-10, E-ll, E-13: pallag; E-6: pallag, [parlag]; E-8, C-12: pallaG; E-9: pallag; E-12: parrak; E-14, F-5: parrag; C-24,