Szabó József: Magyarországi és jugoszláviai magyar nyelvjárásszigetek - Dél-Alföldi évszázadok 3. (Békéscsaba - Kecskemét - Szeged, 1990)
Munkám céljáról
Munkám céljáról Az az áttekintés, amelyet a szakirodalmi tájékozódás során a nyelvjárasszigetek kutatásának hazai és bizonyos külföldi előzményeiről, eredményeiről nyertem, több tanulsággal is szolgált. Egyre nyilvánvalóbbá vált előttem — főképpen a külföldi (különösen a németországi) eredményekkel való összehasonlításban —, hogy a magyar dialektológiának nemcsak a nyelv(járás)szigetek monografikus igényű feldolgozásában van pótolnivalója, hanem az egyes nyelvjárássziget helyzetű települések nyelvállapotának vizsgálatában is. Lemaradásunk elsősorban a nyelvjárasszigetek kutatásában szembeötlő, a nyelvszigetek vonatkozásában ugyanis, ami az anyagfeltáró munkát illeti — amint már említettem is —, elismerésre méltó eredményeink vannak. Az áttekintésből az is kiviláglott, hogy a külföldön folytatott vizsgálódások nagyrészt a nyelvszigetek kutatására irányultak, a nyelvjárasszigetek problematikájára relatíve jóval kisebb figyelmet fordítottak. Mind a hazai, mind a külföldi előzmények tehát arra ösztönöztek, hogy ha hozzá szeretnék járulni nyelvjáráskutatásunk egyik adósságának csökkentéséhez, kutatásaim középpontjába elsősorban a magyarországi nyelvjárasszigetek vizsgálatát állítsam, nem szólva itt azokról a különféle akadályokról, amelyek bizonyos szomszédos országok magyarlakta vidékein való anyaggyűjtést minden bizonnyal megnehezítenék. A XVIII. században lezajlott nagyarányú telepítések — mint ismeretes — a magyar nyelvjárások addigi képét még tarkábbá tették. Az idegen ajkú (főleg német és szlovák) lakosság beköltöztetése még inkább színezte vagy némely vidéken megbontotta az ottani helyi nyelvjárások viszonylagos egységét. Ezekkel az idegen eredetű tájszólásokkal nem foglalkozom munkámban, sőt többnyire még azokkal a magyar nyelvjárásokkal sem, amelyek a történelem sodrában — különböző okokból — idegen nyelvű népek közé kerültek (pl. a csángók Romániában, a burgenlandi magyarok Ausztriában). Vizsgálódásaim tárgyát nem a nyelvszigetek, hanem főképpen a nyelvjárasszigetek képezik, vagyis az olyan települések tájnyelvét fogom vallatóra, amelyeknek lakossága valamelyik magyar nyelvjárásterületről költözött át a mai Magyarország egy másik magyar nyelvjárástípusának vidékére, kivételképpen azonban néhány jugoszláviai magyar nyelvjárásszigettel is foglalkozom.
