Szabó József: Magyarországi és jugoszláviai magyar nyelvjárásszigetek - Dél-Alföldi évszázadok 3. (Békéscsaba - Kecskemét - Szeged, 1990)

Munkám céljáról

Munkám céljáról Az az áttekintés, amelyet a szakirodalmi tájékozódás során a nyelvjárasszi­getek kutatásának hazai és bizonyos külföldi előzményeiről, eredményeiről nyertem, több tanulsággal is szolgált. Egyre nyilvánvalóbbá vált előttem — főképpen a külföldi (különösen a németországi) eredményekkel való összeha­sonlításban —, hogy a magyar dialektológiának nemcsak a nyelv(járás)szigetek monografikus igényű feldolgozásában van pótolnivalója, hanem az egyes nyelv­járássziget helyzetű települések nyelvállapotának vizsgálatában is. Lemaradá­sunk elsősorban a nyelvjárasszigetek kutatásában szembeötlő, a nyelvszigetek vonatkozásában ugyanis, ami az anyagfeltáró munkát illeti — amint már említettem is —, elismerésre méltó eredményeink vannak. Az áttekintésből az is kiviláglott, hogy a külföldön folytatott vizsgálódások nagyrészt a nyelvszigetek kutatására irányultak, a nyelvjárasszigetek problematikájára relatíve jóval kisebb figyelmet fordítottak. Mind a hazai, mind a külföldi előzmények tehát arra ösztönöztek, hogy ha hozzá szeretnék járulni nyelvjáráskutatásunk egyik adósságának csökkentéséhez, kutatásaim középpontjába elsősorban a magyar­országi nyelvjárasszigetek vizsgálatát állítsam, nem szólva itt azokról a különféle akadályokról, amelyek bizonyos szomszédos országok magyarlakta vidékein való anyaggyűjtést minden bizonnyal megnehezítenék. A XVIII. században lezajlott nagyarányú telepítések — mint ismeretes — a magyar nyelvjárások addigi képét még tarkábbá tették. Az idegen ajkú (főleg német és szlovák) lakosság beköltöztetése még inkább színezte vagy némely vidéken megbontotta az ottani helyi nyelvjárások viszonylagos egységét. Ezek­kel az idegen eredetű tájszólásokkal nem foglalkozom munkámban, sőt több­nyire még azokkal a magyar nyelvjárásokkal sem, amelyek a történelem sodrában — különböző okokból — idegen nyelvű népek közé kerültek (pl. a csángók Romániában, a burgenlandi magyarok Ausztriában). Vizsgálódásaim tárgyát nem a nyelvszigetek, hanem főképpen a nyelvjárasszigetek képezik, vagyis az olyan települések tájnyelvét fogom vallatóra, amelyeknek lakossága valamelyik magyar nyelvjárásterületről költözött át a mai Magyarország egy másik magyar nyelvjárástípusának vidékére, kivételképpen azonban néhány jugoszláviai magyar nyelvjárásszigettel is foglalkozom.

Next

/
Thumbnails
Contents