Szabó József: Magyarországi és jugoszláviai magyar nyelvjárásszigetek - Dél-Alföldi évszázadok 3. (Békéscsaba - Kecskemét - Szeged, 1990)
Függelék - Szövegmutatványok a vizsgált nyelvjárásszigetekről
még a szödés ném gyütt, aszt mind mök köllöt permetözni, mer máskülömben a levelit mögötte, ném vót alú krumpli. Ez így vót. (Hogyan történt a fölszedése?) — Hát a fölszödése úty történt, hogy nálunk azér jó porhanyós vót a főd, mink ity féredúrtuk csak a fődet, és mind ot szépén | ném is maratt úgy el, mint kapával vagy ásóvá szőttük vóna, ném maratt úgy é krumpli, mint ahoty szépén csak széthajtogattuk a fészket, és mind ot vót égyrakáson. Ity szödögettük föl a krumplit. Beleraktuk szépén, asztán átválogattuk. Vót, akit almásládába. A naggyait no aszt mink fönt hatytuk mindég a kamrába, mink ném vermöltünk, ném vótunk sok családdá, kettem vótunk, és így az apraját asztam mökpucógattuk télön, de a vetni valót aszt mint szépét, simát, mint szépét, hogy ami csíraképes lögyön, aszt válogattuk vetni. Na asztad beletöttük ijem papirzsákogba, hogy levegős lögyön. Hát nagyon jó hejje vót ugyé, mit mongyunk. Ity szépén szétszoltírosztuk. Aszt a nagyom pici aprókat mög mök szoktuk ötetni malaccal vagy disznóval na. Evvel szoktuk mögötetni. Elhányni-, eldobnivaló ném vót. (Milyenfajta krumplikat termesztettek a faluban?) — Minekünk vót ez a fehér, ijen cserhajú, az is nagyon jó krumpli vót, mög ez a piros krumpli, ami mostam van. Hát ezök a lekkitartóbbak. Ez a piros krumpli. Elmondta: Cakó Petemé Kocsis Ilona, 70 éves. Torontáltorda (Torda), 1987. szeptember 6. A kukoricatermesztésről (Hogyan történt a kukorica elvetése?) A kukorica elvetéise még abba az időbe, mikor ém fiatal embör vó u tam, akkor vaut ojan tajigavetőnk. Avval vetöttük a kukoricát. Harmadikra szántottunk, harmadik fogatásná szórtuk a kukoricát. És abba az időbe ugyé ké'ccör ugarolgattuk a fő ü det, mög vótak szépén a fődek csinálgatva, alik köllöt kapágatnunk, úgy mökcsinálgattuk ló u val a fő ü deket. Mikor a kukorica kikélt, av vót az éső, ha rá bírtunk mönni, akkor elkesztük ekézni. Ló u val szépem mögekézgettük a kukoricát, könnyem mökkapálgattuk. Ké'ccör kapáltunk,